Nagy Csaba szerk.: Szerb Antal válogatott levelei (Budapest, 2001)

Szerb Antal. Ha délután jössz, a pályaudvaron várlak. Mindenesetre időben tudósíts. Olyan helyen írom ezt a levelet, amit te is elbüvölönek találnál: egy Kindergarten,

131 amely egy barátnőmé - de most vasárnap este van, nincsenek gyerekek, három lány meg én üljük körül a gyerekek asztalát, és különböző témákon dolgozunk. Roppant kíváncsi vagyok a titkodra - feleségül veszel egy gazdag nőt, és majdani apósod előre odaadja az apanázst? Sokat fogunk mesélni egymásnak. Siess, kedves Barátom. Sokszor ölel T. Szerb 51. DlONIS PlPPIDINEK Budapest, 1930. dec. 25. Kedves Barátom, ez a régi történet Mohamedről és a hegyről, és ebben a különleges esetben te vagy a hegy. Türelmesen vártam leveledet, de most kénytelen vagyok írni, mert közeledik az újév, én meg tradicionalista vagyok. Egyébként tudom jól, hogy miért nem írtál. Meg akartál magyarázni valamit, ami budapesti tartózkodásod idején történt, és azt gondoltad, hogy ezt bajos megmagyarázni. Minek magyarázkodni, kedves Barátom? meg aztán abszolút őszintén mondhatom, hogy nem emlékszem rá, mit kellene megmagyaráznod. Ami engem illet, úgy élek, mint Marci Hevesen, amikor nincs egy fityingje se. Vagyis a pénzen kívül van mindenem: nő, munka, sör, regény. Igaz, a munka terén a tanári munkára korlátoztam magam, majdani epochemachend műveimből csak tervek vannak, meglehetősen homályos tervek, habozok még egy nagy regényíró és a Doctorum Hedera dicsősége között. Ahogy egy német költő mondja: Ich halte Krieg und Frieden in Toga, aber ich entscheide mich fúr Cherry Brandy.

Ij2 Ami a cherry brandyt és a sört illeti, meg kell mondanom, hogy már nem bírok annyit, mint londoni edzésem után, ifjúi lendületemből nem maradt más, mint a hu-hum, amelyet hamarosan mindenki ismerni fog hazámban. Aztán a nők: furcsa és valószínűtlen, de van. Mi több, jelenleg három is van, és kezd jobb véleményem lenni a férfiasságomról. Az egyik egy lady, régi szerelmem, amelyhez az ember mindig visszatér, nagyon bonyolult és spiritualizált ügy, s mivel a szerelmet rafinált öröm váltotta fel, részemről egyszersmind kissé ironikus ügy, à la manière de Aldous Huxley. A másik egy