Nagy Csaba szerk.: Szerb Antal válogatott levelei (Budapest, 2001)
vét, a nyílását nem számítva, teljesen letakarta, és a fiú-tevét rávezette. Mikor az aktus befejezése után a fiú-teve rájött, hogy mi történt, kétségbeesésében először a tevehajtsárt ölte meg, azután levetette magát egy szikláról, és meghalt. Hogy kell majmot fogni? Az ember odamegy a fa alá, ahol a majmok laknak, egy csöbör vízzel, és elkezdi a szemét mosni. Azután víz helyett mézet tesz a csöbörbe, és eltávozik. A majom nem tud ellenállni utánzó hajlamának, lejön a fáról és megmossa a szemét mézzel, mire szeme összeragad, és könynyü megfogni. Van egy Bonassus nevü állat, aki olyan mint egy ökör, de a szarvai hátrafelé állnak. Hogy a természet még sem tagadott meg tőle minden védelmet, az bizonyítja, hogy az az állat, ha üldözik, olyan bőségesen és forrón szarik, hogy a kutyák nem tudják megközelíteni: A medvék is igen hosszú ideig végzik a párosodási: egyfolytában addig, amíg a hím egészen sovány nem lesz. Ekkor leszáll, bemegy a barlangjába, és rövid időn belül újra kövér lesz attól, hogy a talpát nyalogatja. Nincs még egy állat, aki annyira demonstrálná Isten hatalmát és bölcsességét, mint az elefánt. A hódra gyakran vadásznak a herezacskóiban található castorium miatt. A hód, ha látja, hogy nem tud menekülni üldözői elől, megeszi a zacskóit, azután hátsó lábaira áll és megmutatja, hogy nem érdemes üldözni öt. Innen a castratio. A kislány-kutyákról szóló fejezet címe: Of the delicate, neate & pretty kind of doggs called the Spaniell gentle or the comforter (a vigasztaló; nem édes?) in latine Melitaeus (a. m. máltai) or Fötor. (Ez talán Ilonkára vonatkozik.) Egy kicsit szidja a hölgyeket, akik elkényesztetik ezeket a kutyákat, akik semmi hasznot nem hajtanak. De azután elárulja, hogy valami hasznuk mégis van: gyomorfájás ellen nagyon jók, termofor gyanánt alkalmazva. Egy más könyvből: a tatárok életét rendkívül megnehezíti, hogy halálbüntetés terhe mellett tilos a házban pisilniük; ha mégis megtörténik, a házat azonnal felgyújtják. Nem könyvből, hanem angol szájhagyományból: A vauta-madár kizárólag forró indiai borssal táplálkozik és hátrafelé repül, hogy a seggét hűtse. Az ulu-ulu madár libasorban repül, a legkisebb veszedelemre a leghátulsó eltűnik az előtte lévő seggében, és i. t. míg a legelső, más tennivalója nem lévén, a saját seggében tűnik el, és ezen megerősített pozíciójából szart hint a megdöbben ellenfelére. Lehet, hogy kissé Zsiga bátyánkra 122 emlékeztet téged ez a filológiai alaposságú anekdotázás, amit véghez vittem, de légy meggyőződve, hogy csak azért teszem, hogy mulatassalak.