Nagy Csaba szerk.: Szerb Antal válogatott levelei (Budapest, 2001)

trónét ettünk és chiantit ittunk és nagyon sokat fizettünk, de megérte. És közben kisütött a nap, és libasorban vonultunk fel örömünkben az Oxfordstreeten. Fairley-nek átadtam a magyar irodalomról szóló propagandacikkem, hogy javítsa át. Fairley huszonkét éves, és már tizenkét rémregénye jelent meg különböző álnevek alatt! Most Bolivárról akar regényt írni. Fenyő Gyurinak

98 hétfőn nyílik meg a kiállítása, ma akaszt és lázasan izgatott. Mikor hazajöttem, egy levél volt a hallban, melyben meghívnak ma estére Miss Cooper műtermébe, ahová gyakran szoktam járni -, ma nagy parti lesz Bartók Béla tiszteletére. Nagyon kellemetlen, hogy Bartóknak előtte valószínűleg koncertje lesz, amin én nem leszek ott, mert nem bírom a koncerteket elviselni. Mindenesetre azt fogom mondani mindenkinek, hogy ott voltam. Szeretném, ha Miss Shepard is ott lenne. Miss Shepardnál tegnap voltam egy partin, ami viszont egy hólyag japán festő tiszteletére adódott. A keleti népek mindinkább az idegeimre mennek. A nagyon okos és nagyon csúnya francia lánynak, aki a legjobb barátom itt, megjött a vőlegénye Oxfordból. A vőlegény egy nagy darab és hallatlanul suta fiatal angol tudós. Most összebújogatnak a dravving-roomban, és talán irigyelném is Mr. Thomsont, ha a francia lány egy kicsit üdébb lenne. De ezek a francia nők oly szenzációsan múmia-szerüek tudnak lenni, néha egészen fiatalon. Sík Sándortól

99 kaptam levelet, azt írja, várnak Szegeden, hogy habilitáljanak. Elhigyjem? Van itt egy piarista, az azt mondja, hogy ne csüggedjek, hanem dolgozzak tovább a tanszékem érdekében. Holnap új életet kezdek és nekiülök egy unalmas filológiai témának. És Stuart Mária? Red star on the boyhood's sky, Queen Mary, fare thee well. Megint elteszem jobb időkre, és ez már a szép dolgok sorsa. Magát is így tartogatom jobb időkre, magyar időkre. Csak ne lustulna el úgy az ember, a karosszékek és fire-placek hazájában. Néha már úgy érzem magam, mint egy angol: absolutely blank. A társas élet és a hazafias kötelességek teljesen elborítanak. De, kedves, nem fogja ez a levél megint irritálni Magát? Ó, ha szívembe láthatna... hogy milyen egyedül vagyok az ötvenféle nemzet közt, és milyen rettenetesen kielégítetlen. Csakhogy ilyesmiről nem szeretek beszélni. Mária Teréziától egyszer megkérdezte egy udvarhölgye, hogy mit csináljon, nem szereti a férjét. „Tegyen úgy, mintha szeretné, és idővel meg fogja szeretni" mondta a királynő. Én is így csinálok Londonnal. And how do you like London? O, marvelously.