Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
7000 példány, á 1. 3000 " 4.20 Ennek 50 %-a a nyomdáé 7000 12600 T96W 9800 A könyvnapi forgalmat teljes egészében átszolgáltatjuk a nyomdának. Bármennyi marad is meg a könyvmennyiségből, azt zálognak tekintem, s az eladás arányában 50 %-os árban váltom ki." (L. PIM M. 100/3958/330. Vö. a 227., 238. sz. levéllel.) A Magvető első kiadásának tízezer példánya azonban lassan fogyott; Móricz még 1942-ben is terjesztette (1. a 378., 384., 397., 403., 404, 416, 421, 428, 433, 593. és 740. sz. levelet). Móricz Zsigmond még a Magvető terjesztésének megkezdése előtt 1940. jún. l-jén jelezte Földessy Gyulának, hogy a kötetből újabb kiadást tervez, s egyben megkérte őt az első kiadás korrigálására. (L. a 183, 194. és 195. sz. levelet.) A Magvető második kiadása 1942 augusztusában jelent meg; Móricz Zsigmond személyesen árusította a Budapesti Nemzetközi Vásáron (1942. aug. 14-21.). A lapszám azonos, itt is 320. A méret azonban megváltozott. 1940:155 x 115 mm, 1942: 175 x 120 mm. A terjedelem bővült, Móricz a szedést egységesítette: „Csak petit c-ből szedetem, s ilyenformán nem kell, hogy több legyen húsz ívnél. Az összes új anyag alighanem belefér" — írja Kelemen Jánosnak 1942. júl. 16. előtt (I. a 783. sz. levelet). Az összes új anyag azonban így sem fért bele a második kiadásba. Móricz már a régi magyar irodalmat bemutató részt is alaposan átalakította. Felvette például a dömösi apátság 1138-ban kelt alapító levelét Szabó Istvánnak a kötet számára készült fordítása alapján. (L. a 766, 777. és 782. sz. levelet és jegyzetet.) Jelentősen módosult a kortárs irodalmat bemutató rész. Terjedelmében is. Az első kiadásban 55, a másodikban 35 lapon mutatja lie Móricz a jelen íróit. Ady Endre 13 verséből 8 hiányzik a második kiadásból. Más költők, így Erdélyi József verseit Móricz újabbakra váltotta, József Attilának és Illyés Gyulának is elhagyta egy-egy versét. Az első kötet megjelenése után Móricz néhány kérést, figyelmeztetést is kapott egyes költőktől. így például Bartalis János 1940. jún. 7-i (191. számú) levelében saját verseire figyelmezteti a második kiadás előkészítőjét. Ez a kérés megvalósult. A költőnek Az erdélyi országúton című verse olvasható az 1942-es kiadásban (295.1.). Kiss Gábor szolnoki helyettes főispán — amatőr költő — Missz járt a Hortobágyon című versét küldte meg a második kiadás számára. Móricz nem közölte. (L. a 297. sz. levelet.) Külön története van Mécs László Vadócba rózsát oltok című költeményének. A költő — akit Móricz felvidéki útja óta ismert és kedvelt — 1941 januárjában lett a Vigília főszerkesztője. Bemutatkozásul panorámát rajzolt a legújabb magyar irodalomról. Hiányolja a legkülönbözőbb irodalmi irányzatoknak is teret adó közös fórumot. Már a Nyugat is irányzatos volt, nehezményezi. „Móricz Zsigmond — írja — például a múlt évi könyvnapra kiadott egy lírai antológiát, s evvel a nyugatos elfogultsággal az egész modern magyar katolikus lírát kihagyta belőle." (L. Mécs László: Magyar Vigília. Vigília 1941. jan. 4.1.) Móricz — talán e cikk hatására — felvette a második kiadásba a költő említett versét (291-292.1.). A második kiadás— mint a címlap verzóján olvasható — 7000 példányban jelent meg. A3, lapon találjuk az első kiadásból változatlanul átvett előszót — Köszöntjük az olvasót! — és a második kiadás előszavát: második kiadását nagyon meggazdagítottuk. Cél, hogy megszerettesse és hasznossá tegye a régi irodalmi hagyományokat. Hogy a sötét középkort megvilágosítsuk, csökkentettük a jelenkor adalékait: a jelen úgyis jelen van. Mért közlöm Szent István törvénytevő Intelmét? Azért: tudja meg az ifjúság, hogy már kilenc századokkal ezelőtt oly királyunk volt, akinek jogi felfogása a legmagasabb európai elveket élte. Ennek a könyvnek minden darabja kell, hogy gyönyörködtessen, tanítson és nemzeti öntudatot építsen. Leányfalu. 1942. augusztus 1. A Magvető MÓRICZ ZSIGMOND
