Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
A második kiadás 7000 példányából 2000-re — 4000 pengő értékben — már a megjelenés előtt igényt tartott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium népművelési osztálya, értesülünk Móricz Zsigmondnak a Pesti Lloyd Nyomdának címzett 1942. júl. 24-i (793. sz.) leveléből. Ennek a szerződésnek a bábája Bisztray Gyula volt, aki 1942 tavaszán egy másik Móricz-kötet — Móricz Zsigmond Legszebb elbeszélései — kiadásában és terjesztésében is szerepet vállalt. Móricz az említett 4000 pengőből fedezte a második kiadás nyomdaszámláját. Bisztray Gyula segítségét Móricz 1942. aug. 12-i (806. számú) levelében köszönte meg. Bisztray Gyula később úgy emlékezik, hogy a Minisztérium Népművelési Osztálya mind a 7000 példányt átvette (1. Bisztray Gyula: Móricz Zsigmond egy levele és két könyvének kiadástörténete. Magyar Könyvszemle 1970.1-2. sz. 100-103.1.). Ez tévedés. Fennmaradt Bisztray Gyula 1942. dec. 24-én kelt levele, melyben az átvett 2000 példányért 4000 pengőt utal ki a Pesti Lloyd Nyomdának (I. PIM M. 100/6115/4.). Móricz Zsigmond a Kelet Népe utolsó számában a Kelet Népe a Vásáron címmel beszámol az augusztusi könyvárusításról. „A Magvető — írja — most második kiadásban jelent meg a Vásárra, 320 oldalon, 320 filléres áron. A közönség ebből az egy könyvből többet vásárolt meg, mint az összes többiből együttvéve." (KN 1942. szept. 21.1.) Nem tudjuk, hány példányt adott el Móricz a kötetből. Fennmaradt viszont Móricz Virág levelezése a Magvető második kiadásának 1942-1944 közötti 10-20, esetenként 100 példányos terjesztéséről (1. PIM M. 100/6154 és M. 100/6156). Miközben Móricz a Budapesti Nemzetközi Vásáron nagybetegen árulta a Magvetőt, a Pesti Lloyd Társulat Nyomdában kiszedték Móricz Zsigmondnak egy, a kötethez kapcsolódó, mindmáig kiadatlan művét. A hagyatékban található, Móricz Zsigmond géppel írott címlapjával és kolofonjával ellátott korrektúrapéldányt Móricz Zsigmond saját kezűleg javította ceruzával. A címlap: A MAGVETŐ Irodalmi tanulmány írta: Móricz Zsigmond Kelet Népe Budapest 1942 A kolofon: „Az író minden jogát fenntartja. Kiadó a Kelet Népe könyvterjesztő és könyvkiadó vállalat. Budapest. Nyomda: Pesti Lloyd rt. nyomdája. Igazgató: ifj. Kertész Árpád. 1942. aug. 14. Pld: 3000." A korrektúra levonaton a 3. számozott lapon Móricz kézírásával a belső cím: Korkép. A Magvető és kora. Ezután a 3-18. lapokon Móricz kiadatlan tanulmánya olvasható a következő alcímekkel tagolva: A magyar irodalom; A magyarság eredete; A jobbágyság kialakulása; Keserű irodalom; A népkultúra; Az írás csodája; Az irodalom; Az irodalom hatása; Magyar sors. Ez a tanulmány sokat elárul Móricz irodalomszemléletéről. Sajnos, csak a középkorig, Szerémi Györgynek Dózsa György parasztlázadását bemutató emlékiratáig jut el az időben, de a tanulmányhoz csatolt 19—48. lapon kissé hevenyészett válogatást kapunk az egész magyar irodalomból, Szerémi Györgytől Illyés Gyula Óda Európához című költeményéig. Itt találjuk a Magvető antológia mindkét kiadásába felvett VII. részéből (Népköltés) a Közmondások című alfejezetet is (52-64.1.). Feltételezzük, hogy Móricz a tanulmányt folytatni akarta. Esetleg a többi írást is — mint a Szerémi Györgyét — kommentálta volna. Erre azonban már élete utolsó heteiben nem jutott ideje. Az irodalmi válogatás korrektúráját is csak a Szerémi-részletnél gondozta sajátkezűleg. (L. PIM M. 100/6138.) Móricz Zsigmond hagyatékában megtalálható a Magvető második kiadásának — tervezett — bevezető tanulmánya, illetve e tanulmány 7 lapnyi gépirattöredéke, mely a kiadni szándékozott füzetben olvasható írás variánsa. (L. PIM M. 100/6137.) A Magvető és kora című tanulmány kiadatlan maradt, sőt bizonyára a szedést is bezúzták. Erről Kertész Árpádnak, a Pesti Lloyd-Társulat Könyvnyomdája igazgatójának 1942. okt. 20-i leveléből értesülünk:
