Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
573. K: PIM M. 100/260/2. — Postai levelezőlap. Gépirat autográf tintaírású aláírással és datálással. A lap egyik oldalán ismeretlen ceruzaírású rájegyzése. örömmel értesültem egyik soproni könyvkereskedő útján, hogy Zsiga bátyánk gondol reánk, soproniakra: A Kelet Népe szerkesztőségének levelezéséből annyit sikerült kideríteni, hogy három soproni könyvkereskedő állt kapcsolatban a lappal: Cristea László, Schwartz Károly és Thiering Gyula. Nem tudjuk, melyikükkel üzent Móricz Csaba Józseféknek. A könyvkereskedőknek a Kelet Népe megrendelésével kapcsolatos leveleit I. PIM M. 100/5806/36; 170; 195-197. Csaba József feltehetően a Móricz Zsigmond üzenete a soproni ifjúsághoz. (A Soproni Fiatalok emlékkönyvéből) című publikációra utal: „Jobb a puszta földön építkezni, mintha előbb le kell rombolni, eltakarítani az átmeneti építményeket. Az emberek még jobban ragaszkodnak a meglévő tákolmányokhoz, mint amennyire lelkesednek a tökéletes, de még csak ezután megvalósítandó újért... Amerika gyors kivirágzásának titka, hogy szűz területen építették fel városaikat, rögtön elkészíthették az alapépítményeket. Magyarország újjáépítésénél minden energiát felemésztene a fennálló, de a mában hasznavehetetlen dolgok eltakarítása. És mégis azt tanácsolom: ha házat építesz a város utcáján — a pincék fenekén kezdd az építést. A bontási anyagok még építőanyagnak se jók." L. Nyugati Őrszem (Sopron). [1941. nov.) 2. I. — Sopronról és a soproni helyzetről cikket készülök írni a Kelet Népe számára: Csaba József: A soproni kapu. Kelet Népe. 1942. ápr. 15. 7. I. — Gulyás Pál debreceni cikkéhez hasonlóan: Gulyás Pál: Debrecentől Budapestig és vissza. L. a 357. sz. jegyzetet. — abban a rcmétiyben, hogy eljön még hozzánk Sopronba: L. a 113. sz. levelet és jegyzetet. 574. K: PIM M. 100/718/3. — 1 f. Gépirat autográf tintaírású javításokkal és aláírással, a Kalangya (Zombor) fejléces levélpapírján. Köszönjük a figyelmet és gondoskodást, köszönjük a helyet lapjában: A Kelet Népe délvidéki számáról I. a 493. sz. jegyzetet. —Ami a szociális szempontokat illeti: Vö. az 561. sz. levéllel. —A Kalangya néhány hét múlva ismét megjelenik: Kalangya (1932-1944) jugoszláviai magyar irodalmi és kritikai folyóirat. Szentelekv Kornél és Csuka Zoltán indította meg, Szentelekv halála után Szirmai Károly, Draskóczi Ede, Kende Ferenc szerkesztette. A Kalangyának 1941-ben megjelent az első három száma, s ezt hosszú szünet követte. A folyóiratot be akarták olvasztani a szegedi Délvidéki Szemlébe, ez a terv azonban a jugoszláviai magyar írók ellenállásán megbukott. 1941 decemberében a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség támogatásával, Herceg János szerkesztésével jelent meg ismét a Kalangya. L. Utasi Csaba: Irodalmunk és a Kalangya. Újvidék, 1984. Forum Könyvkiadó 25., 172. I. —Majd mcgjvóbálom a Kalangyában is meghirdetni, hátha segíthetünk: A Kalangyában nem hirdették meg a Kelet Népét, de KJsbéry János folyóiratszemléjében az első helyen ismertette röviden a lapot. Kalangya, 1941. dec. 264.1. L. még a 616. sz. levelet és jegyzetet. 575. K: PIM M. 100/2154/18. — Levelezőlap. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond autográf ceruzaírású rájegyzésével. elkérem az ott levő 3 kis nyelvi apróságot: Tauszig Mária „A nyelv épsége életnek fája" és Átszellemült szavak című cikkeinek kéziratát I. PIM M. 100/6096/5-6. A harmadik cikknek csak az utolsó (5.) lapja maradt fenn, 1. PIM M. 100/6096/9. Egyik sem jelent meg a Kelet Népében. L. még a 340. és az 592. sz. levelet. — Tanner min. rádióelőadását is lefordítottam a Magyar Jövőnek: Tanner finn külügyminiszter. Személyéről közelebbit nem tudunk. [Tauszig Mária] (T. M.): Finnországban is tudnak gondolkozni. (A finn külügyminiszter rádióválasza az angol propagandára.) Magyar Jövő, 1941. dec. 4. 4-5. 1. — Keinmal Lauri: (1885-?) finn író, nyelvtudós, 1929-1955 között a helsinkii egyetem tanára. — Igen szép, időszerű, KeletKarjalára vonatkozó, Kalevala-mértékű versei vannak. Szépek volnának fordításban: Kettunen Lauri versei nem jelentek meg a Kelet Népében.
