Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Petrus István úrnak Orosháza. Monori tanya. 593-1. F. hó 23-án kelt lev. lapjára válaszolva értesítjük, hogy Móricz Zsigmond főszerkesztő úr intézkedésére a Kelet Népét 1940. dec. 31-ig 2 példányban fogjuk az Ön címére küldeni. A Magvetőt a mai postával elküldjük, és a csekklapot mellékeljük. Az elküldött és a mai napon postára adott Magvető árát szíveskedjék ezen a esekklapon elküldeni. Tisztelettel: Bpest, 1940. jún. 26. 205. K: PIM M. 100/1536/3. — 1 f. Autográf tintaírás Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével. késik a cikk egy napot. Reméljük, azért még tutija használni: Németh László A döntés éveire című cikkéről van szó. A késés miatt a cikk nem a Kelet Népe 1940. júl. l-jei, hanem a júl. 15-i számban jelent meg(l-2. I.). Vö. a 207. és 210. sz. levéllel. —kellemes volt kint magánál Leányfalun: Nem tudjuk, pontosan mikor voltak Németh Lászlóék Leányfalun, minden bizonnyal firenzei útjuk után (I. erről a 158. sz. jegyzetet), tehát május végén vagy június folyamán. — Virág: Móricz Virág. 206. K: MTA, feldolgozatlan. — 1 f. Autográf ceruza írás a Kelet Népe fejléces levélpapírján. M: Krammer Jenő: Találkozásaim Móricz Zsigmonddal. Irodalmi Szemle (Pozsony) 1972/9. sz. 847.1. A mai számból: A Kelet Népe 1940. júl. l-jei számáról van szó. Móricz itt kezdte el közölni Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényét (7—12. I.), mely a 16 oldalas terjedelemből 6-ot lefoglalt. Vö. a 198. sz. jegyzettel. — cikked: Előző nap írta Krammer Jenő a következő levelet Móricz Zsigmondnak: Kedves Zsiga bátyám, Szeged, 1940. június 27-én régi vágyam, hogy a Kelet Népe oly lelkesítő munkájába bekapcsolódjam, de mint német-francia szakos középiskolai tanára hivatalos elfoglaltság apró kis kötöttségei között még egyelőre nem találtam meg a területemet. Legfeljebb ha a Kelet Népe szívesen látná és közölné azt a nagy emberalakító hatást, mellyel Érsekújvár engem a népi magyarság odaadó, lelkes hívévé tett, s azt a vágyat ébresztette bennem, hogy a népiség ügyét szolgáljam minden tehetségemmel. Ezért engedtem a hívásnak, s jöttem el Szegedre is, a kisalföldi népi elemi iskolából a nagyalföldi népi egyetemre (nem a Ferenc József egyetemet értem, hanem a nagy magyar várost). Nehéz megtalálni annak a módját, miképpen lehet az én szakommal, az én hivatalommal a Ti mozgalmatokat szolgálni, erről akartam Veled Szegeden beszélni, de nem akartalak elvonni — Szegedtől. Ez a kis Ramuz-fordítás-ismertetés talán alkalmat ad az első lépésre, s ha megtetszik Neked, örömmel jelentetném meg a Kelet Népében. Ha nem tetszik — engem „írói" hiúság nem bánt —, egyszerűen hadd [!] figyelmen kívül. Még azt szeretném Veled közölni, hogy bátyámnak, Krammer Józsefnek Pozsonyból el kellett jönnie, és most Székesfehérvárott gazdasági tanár. Kitűnően ismeri földművelési szakszempontból a felvidéki magyar parasztságot (persze a szlovákot is), s most is állandóan „tanítványaihoz", a földművesekhez utazgat. Ó tele van gondolatokkal, s kellő bátorítás után, azt hiszem, akár a Kelet Népének, akár a népfőiskoláknak hasznára lehetne. Az kellene, hogy egyszer elbeszélgess vele, ő most júliusban Székesfehérvárott lesz, hívd el egyszer Pestre vagy Leányfaluba (vasárnap), meg vagyok győződve, hogy nagyon érdekes beszélgetés indulna meg köztetek. Igaz szeretettel és változatlan hűséggel köszönt régi híved Krammer Jenő