Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek II. (Budapest, 1999)

A levelek jegyzetei

Címem: Szeged (Újszeged), Népkert-sor 2. Bátyám címe: Krammer József, gazd. tanár, Székesfehérvár, Vörösmarty tér 5. Ui. Esetleg írhatnék a pozsonyi Éneklő Magyar Ifjúságról néhány soros hírt, mert igen szép munkát végeztek. (L. PIM M. 100/1160/1.) A levél mellékleteként küldött cikk — Krammer Jenő: C. F. Ramuz példája és a felvidéki magyarság — a Kelet Népe 1940. aug. 15-i számában jelent meg (14—15.1.). Vö. a 282. sz. jegyzettel. 207. K: PIM M. 56/2. — 1 f. Autográf ceruzaírás a Kelet Népe fejléces levélpapírján. Szakadt. M: M. Zs. levelei. II. 334. I. a cikkedet későn kaptam, jövő számra jő: L. a 205. sz. levelet és jegyzetet. —A lapról látni fogod, hogy a Turullal szövetségre léptünk, majd elválik, mit tudnak a legények: A Kelet Népe 1940. júl. l-jei számának hátsó borítóján a kolofonban olvasható, hogy „Terjeszti a Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft., Budapest IV, Királyi Pál utca 12. Telefon: 188-377." Ez a közlemény a júl. 15-i és aug. l-jei számban is megjelent. A Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft-t 1940 elején alapította Püski Sándor, aki egy évvel korábban kezdte meg saját könyvkiadói tevékenységét Budapesten, a Szerb utca 17. sz. alatt. A Magyar Élet könyvkiadó a negyvenes évek első felében a legjelentősebb vállalkozás volt a népi írók műveinek a kiadására. Püski Sándor jó üzleti érzékkel betöltötte azt az űrt, mely a zsidótörvények által háttérbe szorított polgári kiadók után maradt. Könyveinek terjesztésére megnyerte a népi írók művei és ideológiája iránt fogékony ifjúságot, így a harmincas évek végére a népköltészet és néphagyomány értékei iránt fogékonnyá váló — 1920-ban szélsőjobboldali programmal indult — egyetemi diákszervezetet, a Turul Szövetséget is. L. a 75. sz. jegyzetet. A Turul Szövetség Bolyai-kollégiumával —az első népi kollégiummal — szövetkezve, kiadója számára saját terjesztőhálózatot létesített. A Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő Kft-t tízezer pengő alaptőkével alapította a Turul Szövetség, dr. Püski Sándor, Boros Lajos — a Bolyai-kollégium igazgatója — és dr. Erdélyi Endre. Az induláshoz a Turul Szövetség és dr. Erdélyi Endre ezer-ezer pengőt adott, a többit Püski Sándor biztosította — könyvkiadványaival. Boros Lajos részesedését is Püski fedezte e módon. Helyiséget a Turul Szövetség adott a Bolyai-kollégium számára bérelt Királyi Pál utca 12. szám alatti épületben. A vállalat ügyvezető igazgatói Püski Sándor és Boros Lajos lettek. A Turul Kft. első jelentős vállalkozása az 1940-es könyvnapon (júl. 3-5.) való részvétel volt. Móricz Zsigmond Magvetőjét is terjesztették, így került velük kapcsolatba az író. Móricz Zsigmond 1940. ápr. 5-én előadást tartott a harmadik debreceni Diétán, melyet egy végzős bölcsészhallgató, Hartyányi István, az Árpád Bajtársi Egyesület vezetője szervezett. L. a 75. sz. jegyzetet. Hartyányi az 1940-es könyvnapon különösen agilis volt a Turul Kft. könyveinek terjesztésében. Ezért Fitos Vilmos, a Turul Szövetség országos kulturális vezére és Boros Lajos Pestre hívták hogy vegyen részt a Turul Kft. munkájában. Móricz Zsigmond Ls erre kapacitálta, így Hartyányi István a meghívást elfogadta. Ezzel a fiatal könyvterjesztő vállalattal került kapcsolatba Móricz Zsigmond 1940 júniusában. Megjegyzendő, hogy nem csupán a Kelet Népének, hanem a népi mozgalom további két fontos orgánumának, a Magyar Életnek és a Magyar Útnak a terjesztését is elvállalta a Turul Kft. 1940 júniusában. A Magyar Út ugyanekkor az Eötvös utca 12. sz. alá költözött, a Pester Lloyd épületébe, ahol Móricz Zsigmond a Kelet Népét szerkesztette. A Kelet Népe terjesztése azonban a Turul Kft.-nek nem sikerült. E kapcsolat története pontosan rekonstruálható Móricz Zsigmond naplójából: Turul Turul Szövetség Könyv- és Lapterjesztő kft. Budapest IV., Királyi Pál u. 12. telefon: 188-377 postacsekk 18 505 Püski Sándor dr.