Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

Egyszóval ez alkalommal nem annyira a múltról, mint inkább a jelenről beszéltem, és a jövő után érdeklődtem. Nem tudom, van-e hely, ahol megjelenhetnének ezek az írások. Ha tud ilyent Zsiga Bá­tyám. Én mindenütt megpróbáltam, de nem ment. A Népszaváéknál másodkézből kaptam ígéretet, de csak úgy, ha írok valamint ön ellen, abban az ügyben, ami volt. Nem találtam szerencsésnek ezt a megoldást, nem írtam. Nem is bántam meg, mert azok, akikkel N. L.[-t] meghívtuk, beugrottak, és a N. Sz. felkérésére írtak munkáslevele­ket a karácsonyi szám ügyében, aztán kinevették őket. Én túlságosan elpolitizáltnak tar­tom ott a nép ügyét, s nem tudok egy közös nevezőre jutni az ő felfogásukkal. Az a né­zetem, hogy fussanak a tudós polgárok után, de engedjék szóhoz jutni Veres Pétert is és másokat, akik a munkásosztályból fejlődtek fel. Bizonyára zavarosnak tartja a levelet, de ez csak azért van, mert sok mondanivalót zsúfolok össze. Sok mindent szeretnék beszélni, de hosszabb levéllel nem akarom idejét igénybe venni, ilyen kis helyre vázolom hát fel. Tán egyszer adódik rá mód, hogy kibeszéljem ön előtt magam. Ha pedig nem, akkor nem érdemeltem azt meg. Már úgy volt, hogy ebben a levélben nem kérek semmit — tévedtem. Arra kérném Zsiga Bátyám, ha módjában volna, Kovács Imrétől, Darvastól, Veres Pétertől, Szabó Páltól, Féjától, Nagy Istvántól egy-egy könyvet megszerezni. Küldje el nekem, én elvin­ném a vidékünkre, ahol várják őket. Én már kértem tőlük, de nem érnek rá elküldeni, azt mondják. Bocsásson meg. Maradok hű tisztelője Krajnyák 641. SZILÁGYI MIHÁLY - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Kocsord, 1942.febr.?I Kedves Bátyám! Levelét megkaptuk, és vártuk is, amit meg tetszett írni levélben, hogy 19—24-ig terjedő napokban még tetszik érkezni. Mátészalkáról van közvetlen vonatközlekedés épp Ko­csordra. A népfőiskola gróf Tisza Lajos épületében van. Mi lehet az oka annak, hogy meg nem érkezett? Ha csak lehet, hát mielőbb tessék meglátogatni bennünket, mert nagyon várjuk. Most vannak már a legfontosabb előadások. Hála Istennek, harminchár­mán vagyunk, ebből tizenhárom a bennlakó, a többi pedig helybeli, kocsordi fiú. Mielőbb várva megérkezését, szeretettel üdvözli a kocsordi népfőiskola minden növen­déke. Szilágyi Mihály Reménységfalva bírája Ónod. (Borsod vm.)

Next

/
Thumbnails
Contents