Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)
vastag mell, vastag comb... Csak bent van baj, az erekben, a forma mögött. S most idekapcsolok egy más szomorúságot. Egyik legderekabb kollegám, kritikustársam nyakát ki akarják tekerni, ő még fiatal, alig múlt 30 éves, s máris rátelepszik a Végzet. Gyönyörű kisgyermeke van, erőteljes felesége... Kedves, derűs otthona az erdő szélén. S mint egy zuhanóbomba rátört az idill tetejére — egy dátum. Egy számtani őrültség. Irigyei előszedték kisgyermeke születési adatát. Kivonták belőle az apa esketési dátumát<ól>. — Hopp, itt 2 hónap nem stimmel! Rohantak a püspökhöz — s most a püspök irgalmatlan hangon az Evangéliumot bárddá bűvölte. „Szeptemberig vagy távozol, vagy - fegyelmi!" Legjobb hívem az illető, s most az ő ügye foglalta le nyaram java részét. Szeretném megmenteni. De Juhász Gézáék szerint mindenfj] Egyházunk az Eleveelrendelés híve, s most püspökünk fellép Istennek. Sújt, mint Jehova, az eleveelrendelő. „Az ördög dátuma (Datum diaboaj": egy ilyen írás motoszkál a fejemben. Apám haldoklása mellett megjelenik, az ő formája mellé odaszegődik a másik forma. Az egyik forma tökéletes, mégis tönkremegy. Belül bomlik. A másik belül egészséges, sőt: túl egészséges. S kívülről rothasztják el. Elrothasztják a Biblia nevében. — „Vétett a VII. parancsolat ellen!" — liheg a morál veszett kutyája. De avval nem törődik, hogy nem kaparta el a magzatot, elvette a nőt, tartja hűségesen, szép összhang van az otthonban... Ilyenkor mélyen érzem: az élet rettentő káosz. Alibire megy minden, datum diaboli — az ördög dátuma. A formát többre becsülik az életnél, a dátum-, .különbséget" a viruló gyermeknél. „Tündérkert" ...? ,£ötétség országa" \ Majd elküldöm Oláh G.-t és a többi ígért cikket, csak a zűrzavarból láboljak ki. (Persze ezt a dátum-ügyet bizalmasan írom, hiszen most fog csattanni az ostor, szept. elején!) Kedves Zsiga Bátyám, vágja földhöz Sötétség országának boszorkáit, s tegye Tündérkertté ezt a Magyarországot is! Szeretettel GPali Ui. Elnézést a hanyag írásért! Rohanok vissza biciklin Bocskayba. De az idő szörnyen szeszélyes. Tegnap a vámig tudtam csak kijutni: bőrig áztam. Most megint eső fenyeget. Pedig olyan vonzó az — országút! Árkádia—Debrecen üzenetei c. cikksorozatot indítottam az egyik helybeli lapban. Abbahagytam. A helyi viszonyok alkalmatlanok szabad, tág szempontok kifejtésére. Több cikkem kéziratban. Szeretném, ha a K. N. lehozná a vicinálisban megjelentet is. S aztán tovább folytatnám. Majd elküldöm az egész anyagot! 452. FÖLDESSY GYULA - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, 1941. aug. 15.] Kedves Barátom,