Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

Tegnap írtam egy kártyát, és ma szeretném megnyugtatni arról, hogy, Istennek hála, a Magvetőket tegnap este feladtam, helyesebben a Lloydtól kértem egy triciklis embert, és elvitte a postára. 50 példányos csomagokat csináltunk, és 7 db-ot küldtünk. Baloghnak a Mé[h]kas számára 150 db, Vidor-kereskedésnek Váradra 100 pld. Főszerkesztő Úr utasítása szerint, de eddig nem kaptunk <egy> megrendelést tőle, Sepsiszentgyörgyre a Lapikás-céghez 50 példányt, Molter tanár úrhoz szintén ötvenet, ahogy tetszett írni. A könyvkereskedőkhöz írtam egy-egy lapot, melyben arra kértem őket, hogy értesítsenek, ha megkapták, és hogy a mennyiség elegendő lesz-e? Mo[l]ter úrnak levelet küldtem. A kereskedőknek nem mellékelhettem se számlát, se szállítólevelet, mert nem tudom, hogy milyen százalékra adjuk, és hogy milyen fizetési megállapodást kötöttek a Főszerkesztő Úrral. Remélem, hogy becsületes emberek, és fognak fizetni az eladott példányok szerint, csekket, majd ha válaszolnak, akkor küldhetek csak. Nem is tetszik elgondolni, hogy milyen nagy kő esett le a szívemről, mikor a szállítólevelek a postáról visszaérkezve nálam voltak. Minden bizonnyal holnap vagy legkésőbb csütörtökön lent lesznek Erdélyben, úgyhogy sokkal előbb, mint a könyvnap, mert Balogh is így látja jónak. Az új címekre megindítottam a tp.-[o]kat. Ma már háromszor hívtam az Egyesületközi Együttműködést (most délelőtt is itt vagyok), de nem felel a telefonjuk. Ismét megpróbálom, legrosszabb esetben el kell menni hozzájuk. A Vásárnak is tel[e]fonáltam már ma, de még nincs ott az a hölgy, akinek a szívügye a Kelet Népe, és minden alkalommal nagyon melegen érdeklődik a Főszerkesztő Úr iránt, de csak „Sajnos, látásból ismerem a Mestert", mondja. Ott ő a mi protektorunk. A könyvek feladása 16,27 fill.[-be] kerül. Ebben már az embernek <....> adott 1,50 f. is benne van. Minden csomag 15 kg[-ot] nyomott, és kétszer volt a postán vele. Ezek szerint nem nagyon dicsekedhetem pénzzel, mert az államkasszánk ebben a percben: 34,88 f. Ebből kellene az expedíciót vezetni, de remélem, hogy az utolsó pillanatban jön egy kis pénzecske. A héten nem vettem ki a fizetésünket, mert gondoltam, hogy jobb lesz gond nélkül szállítanunk, de úgy látszik, hogy mégis kell valamit kitalálni, mert a Magvetők feladása eléggé megkopasztott engem. Ha mégsem kapnánk sehonnan egy kis váratlan segítséget, úgy kérek otthon 10 pengőt, és ismét vígan leszünk. Remélem, hogy a Vásár, ígérete szerint, e héten kifizeti még, ami jár. Emiatt azért ne tessék nyugtalankodni, mert minden idejében elintéződik, a szállítást gondolom. Kaptunk néhány könyvmegrendelést is, és nagylelkűen azt írják, hogy csekken azonnal elküldik az árát, azonban én már nem bízom az ígéretekben, és utánvéttel adom fel, tehát innen is lesz egy kis pénzünk, mert tekintet nélkül a könyvnapi árakra, mindenből százalékot kapunk, és ha a pénz hozzánk beérkezik, nem fogom azonnal kifizetni, mert bizományba kértem őket. Ez, remélem, hogy nem sikkasztás, mert ha váratlanul pénzhez jutunk, akkor megadjuk. Különben is Balogh nagyon biztat a Magvetők eladásával, és azt írta, hogy június 10-ig számolhatunk 240 P-vel, ami a kiadóhivatal címére fog egyenesen megérkezni. Szóval, ne tessék aggódni, süt ránk és sütni fog az erdélyi nap. Főszerkesztő Úr, kérem, megkaptuk a sürgönyt, de nem tudjuk, hogy ki az a Lőrinczy, akinek egyezer Magvető átadható. Tessék szíves lenni megírni,és azt is, hogy honnan adjuk és hogy kötöttet-e? A Leányf[a]luból beküldött 1000 db-ból 500[-at] küldtem Püski dr.-nak és most az erdélyieknek 350 példányt. A megmaradt példányok további sorsáról várom az intézkedést. Fűzöttek vannak itt még régről, kb. 500 pél-