Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

[Leányfalu, 1940. dec. 18.] Kedves Kálmánom, köszönöm cikkedet, s azonnal nyomdába is adtam, de a befejezést szeretném, ha még megcsinálnád. Ide <memm> mellékelem a 4. és 5. oldalt. Én az elemzé[s] szakszerűségét nem kívánom ismertetni. Inkább arra volna szükségem, hogy a talajtani vizsgálat fontosságára figyelmeztessem az olvasóinkat, akik nagyobbrészt földből élők vagy a földhöz közel élők, de nincsenek tisztában a kérdés végtelen fontosságával. Légy szíves ugyanennyi helyen ezt részletezd. Általában légy tekintettel arra, hogy nem szakfolyóiratban közlöd a dolgokat, hanem az érdekeltek előtt, akiket bele kell sodorni abba, hogy egész figyelmükkel forduljanak a nagy kérdések felé. Járha[t]nak utána maguk is, ha gazdálkodni akarnak, vizsgáltassák meg a földjüket, és tanulják meg az egyes termelvényeknél, mire van azoknak a növényeknek szükségük, ők is for[d]ulhatnak ahhoz a 30 intézethez, s az egész nemzet gazdálkodása csak akkor lesz gazdaságos is, ha a talajvizsgálat alapján indulnak el gazdálkodni. Kérlek, hogy minél előbb, lehetőleg azonnal csinál[d] meg ezt a befejezést, s akkor cikked hasznos is lesz, nem csak értékes. Hogy vagytok, mindnyájatokat szeretettel csókollak, ErzsÜi is megismerte a hangomat? Szervusz : Zsiga Leányfalu, 1940. XII. 18. 302. SÍK SÁNDOR - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Szeged, 1940. dec. 20.] Szeged, 1940. dec. 20. Kedves Barátom! Köszönöm, hogy a Kelet Népében megemlékeztél Zrínyi-könyvemről. Engedd meg, hogy megkérjelek: ha lesz egyszer egy üres órád, olvasnád el — talán több örömed lesz mégis benne, mint a bírálat ígéri. (Az ismeretlen bíráló aligha olvasta el: ennyire az ellenkezőt írni, mint ami a könyvben van - ezt bajos másképp megérteni!) De a fő, amit akarok, nem [e]z. A következő egyetemi félévben az összes szegedi irodalomszakosokkal (bölcsészek, tanítóképző intézeti tanárjelöltek, polgári isk. tjelöltek, összesen mintegy két és félszáz fiatal fiú és lány) az élő magyar próza jeleseit tanulmányozzuk. Nem „irodalomtörténeti" előadások ezek, hanem közös tanulmányozás, szövegolvasás és megbeszélés formájában való megismertetés és megszerettetés a céljuk.