Andor Csaba - Leblancné Kelemen Mária szerk.: Madách Imre kéziratai és levelezése (Katalógus) (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 2. Budapest, 1992)
Bevezetés
gère, Reisinger doktorra, az elmúlt Anna napra való hivatkozások együttesen csakis ezt a dátumot valószínűsítik. A kézirat azonban azt is elárulja, miként lehetséges, hogy sok évvel korábbi, kimondottan kisgyeremekkori levélnek vélték az említett monográfusok ezt a Madách levelet. A kézírás ugyanis első pillanatban valóban olyan képet mutat, mintha egy 5-6 éves gyermektől származna, s teljesen elüt az adott évben írt más levelektől. Ennek magyarázata azonban az lehet, hogy a fekvő beteg Madách természetellenes testhelyzetben írhatta az egyébként tintaírású levelet. Végül érdekesek a cenzúrázott levelek is. Jelenleg öt levélről mondható el, hogy a cenzúra nyomait viseli magán: egy börtönben (Jámbor László ügyvédnek) írt és két börtönben kapott levélen ugyanaz a stilizált „h" szignó szerepel, amely talán annak a Hlavathynak a szignója, akinek nevét Bilkom hadbíró neve után Madách személyleírása alatt találjuk (MÖM II. 1141.). Az idő rövidsége sajnos nem tette lehetővé, hogy ezt a hipotézist, sok más felmerülő kérdéssel együtt írásszakértővel is megvizsgáltassuk. A két további cenzúrázott levél közül az egyiknek Madách Pál, a másiknak Madách Károly a feladója, s mindkettőt Debrecenben, 1849-ben adták fel. Minden jel szerint a feladók tudatában is voltak annak, hogy levelüket cenzúrázni fogják. Jellemző Madách Pál óvatosságára, hogy levelében nincs sem megszólítás, sem aláírás, sőt a címzés sem a tényleges címzett nevét tartalmazza; nyilvánvalóan a cenzor megtévesztésének szándékával Bory István tiszttartó neve került a címzésbe, holott a levél a Madách-családnak szól. Madách Pál óvatossága nagyon is indokolt. Már előző levelében is olyan hadi eseményekről számolt be, amelyekről nyilvánvalóan nem lett volna szabad írnia, s minden bizonnyal hadi titkot árult el, amikor előző, febr. 11-i levelében azt írta: „Holnap után utazom el mint futár..." (ti. Debrecenbe), majd az utóbbi levelében: „pár nap múlva Erdélybe megyek". Madách Pálnak ez a levele filatéliai szempontból is érdekes, mivel az „Országos / Rendőri / Hivatal" feliratú cenzori körbélyegzőt tartalmazza. Technikailag tanulságos a drámatöredékek szemügyre vétele is. Madách több egyforma méretű lapot füzetszerűen félbehajtott, azok széleiből különböző hosszúságú szelvényeket kivágott, s így egy regiszterszerűen lapozható füzetet alakított ki, ahol a lapszéleken rendre az egyes drámacímek találhatók. Bár az egyéb cédulák mai sorszámozása megtévesztő, annyi azért megállapítható, hogy az így nyert füzetben a megfelelő lapszéli feliratot tartalmazó lapnál voltak behelyzve az adott drámával kapcsolatos feljegyzések, amelyek azonban már a legkülönbözőbb méretű és formájú lapokra kerültek így egyetlen mozdulattal meg lehetett találni a választott drámához kapcsolódó feljegyzéseket Az eljárás arra vall, hogy a drámák írása vagy legalábbis a velük való foglalkozás részben párhuzamos lehetett. A cédulákat tartalmazó regiszterszerű tartó (részben jellege, részben a használt papírok egyformasága, a vörösesbarna ceruzaírás miatt) egy jól meghatározott időpontban keletkezhetett, éspedig olyan időpontban, amikor legalább tervként az ott felsorolt dármák már léteztek, s még egyikük megírásával sem hagyott fel Madách. Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mikor volt ez a pillanat; valószínűleg 1860-nál nem korábban, mivel a regiszterben (igaz, a vágat helye utólagosságra enged következtetni)
