Vizkeley András szerk.: „Világ világa, virágnak virága…”. Ómagyar Mária–siralom (Kézirattár, Budapest, 1986)

Vizkelety András: „VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." [ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM] - A vers értelmezése. Eredmények és nyitva maradt kérdések

vala... ökleldeztetől vala ('ököllel taszigáltak')... kötözvén. .. „ Az utolsó, a 12. magyar strófának (a megfelelő latin szakasz a 8/b.) az értelmezés tekintetében csak egy problematikus helye van, a ne leg kegulm szintagma. Lehetséges egy 'ne legyen kegyelem' vagy 'ne légy kegyelemmel' megoldás. Ebben az esetben el kell fogadnunk, hogy az egyes szám második személyű megszólítás (légy) az előző strófa zsidó szavára vonatkozik, jóllehet a 12. versszak többes szám első személyben szólítja meg a zsidókat (kegyelmezzetek). Mészöly alább közölt személytelen értelmezése ezt nem dönti el, bár nyelvtani szempontból a légy mellett foglalt állást. Benkő Loránd könyve alapján tett szövegértelmezési, nyelvészeti exkurzusunkat zárjuk le egy fontos következtetéssel, amelyet több nyelvtörténészünk leszögezett: Az Ómagyar Mária-siralom szövege olyan nyelvállapotot tükröz, ami a XIII. század első felében lehetett használatos. Más kérdés természetesen, hogy mikor írták be a szöveget a Leuveni Kódexbe. A következő, értelmezett szöveg Mészöly közlésétől (1956., 118-120.1.) csak a 9. és 10. strófa második sorában tér el. (A kérdéses sorok Mészölynél: 'Bizonyos szava teljesült', illetve 'De éppen nem boldogan'.) Nem tudtam, mi a siralom. Most siralommal zokogok, bútól aszok, epedek. [2-1 Zsidók világosságomtól, megfosztanak én fiamtól, az én édes örömemtől. [3.] Ó, én édes Uram, egyetlenegy fiam, síró anyát tekintsed, bújából őt kivonjad! Szemem könnytől árad, szívem bútól fárad. Te véred hullása szívem alélása.