Vizkeley András szerk.: „Világ világa, virágnak virága…”. Ómagyar Mária–siralom (Kézirattár, Budapest, 1986)

Vizkelety András: „VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." [ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM] - Magyar kezek tolla nyomán

Csillag tűnik fel Jákobból, vessző sarjad Efraimból. A dicsőséges Szűz Mária születését a legnagyobb áhítattal és örömmel kell megünnepelnünk. Ö ugyanis az irgalmasság anyja és a mi pártfogónk, aki által az emberi nem számára kitárult az ég kapuja, és megnyílt a paradicsom ajtaja. Ez a kegyelem csillaga, igaz csillag, amely tisztaságának fényében megvilágítja ezt a világot. Volt előbb is egy csillag az égben, ez Lucifer volt, és lehullott a büszkeség által. A második csillag a paradicsomban volt, ez volt Éva, és ez lehullott az engedetlenség által. A harmadik e világban élt, ez volt Júdás, és ez lehullott a fösvénység által. A téma hármas bontása után a továbbiakban a beszéd a három csillag bukását és bukásuk káros következményeit elemzi. Majd így folytatja: Felékesített azonban az Úr egy negyedik csillagot is, és az egyház firmamentumára helyezte, tudniillik a Boldogságos Szüzet, aki által megtérül minden, ami elveszett, és megmenekül minden, ami elkárhozott. Mivel az előző csillagok lehullása által történt mindaz, ami történt, ezért méltó, hogy ez a csillag három erénnyel rendelkezzék: alázatossággal, szüzességgel, irgalmassággal, azaz kegyességgel. Alázatosságát használja a büszkeség ellen, a szüzesség szégyenkezését a [bűnös] kívánsággal szemben, az irgalmasságot és kegyességet a kapzsiság ellen. A három bukott csillaggal szemben tehát az új csillag (Mária) három megfelelő erénye áll szemben. Ezeket az erényeket fejti ki a következő szakasz, majd részletezi a csillaghasonlatot: Nevezzük hát meg a csillag tulajdonságait: A csillag a tűzzel rokon természetű, tiszta és fényes, a magasba helyeztetett, megvilágítja az éjszakát, kicsinynek látszik, de hatalmas, ékesíti az ég firmamentumát, kikötőbe vezérli a hajósokat. A csillagnak ezeket a tulajdonságait, funkcióit alkalmazza