Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós: „Mint Hektor Trójának…” (Kézirattár, Budapest, 1982)

az „Elégia" eddig eredetinek hitt kéziratáról megállapítja, hogy másolat; a ,,Syrena"-kódex tüzetes írásképi elemzése pedig ahhoz az eredményhez vezeti el, hogy jelentékenyebb hiteles Zrínyiverskéziratnak mindössze a ,,Szigeti veszedelem" magyar hőseiről szóló epigrammákat tekinthetjük. Zrínyi művei közül ekképpen csupán néhány epigramma eredeti kézírású, éppúgy, mint ahogy Balassi Bálint műveiből sem maradt fenn több és más, mint epigrammáinak egylapnyi kézirata. De hiába fedezték fel a Balassi-kódexet és a zágrábi kéziratot majdnem egy időben, csak a Balassi-szövegek tanulmányozása vált szinte külön tudományszakká; a jeles Balassi-kutató, Eckhardt Sándor épp akkor kezdte pályáját, amikor Négyesy Zrínyi-kiadása megjelent. Zrínyi kutatásával ezt követően ráadásul Négyesy is felhagyott: 1920-ra sajtó alá készítette ugyan a prózai művek kritikai kiadását is, de ez a nyomdakész munkája mindmáig nem jelent meg; hagyatékában várja feltámadását. A Zrínyi-filológiának jó félszázados lemaradást kell tehát pótolnia ahhoz, hogy végre elérhető közelségbe kerüljön az összes művek tudományos kiadása. Kovács Sándor Iván ezzel a tanulmányával is ebből az adósságból törleszt. Munkája az újabb Zrínyi-irodalom értékes teljesítménye, amit az illusztrációk is gazdagítanak. EURÓPA KÖNYVKIADÓ HELIKON KIADÓ