Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós: „Mint Hektor Trójának…” (Kézirattár, Budapest, 1982)

ZRÍNYI MIKLÓS „MINT HEKTOR TRÓJÁNAK..." Zrínyi Miklós költői műveinek közvetlenül az 1651. évi bécsi kiadás előtt készült másolatát, az úgynevezett zágrábi kéziratot (amely ugyan nem a költő kézírása, de megőrizte saját kezű javításait is) száz évvel ezelőtt fedezték fel. Azóta számos Zrínyikiadás készült, Négyesy László 1914-ben megjelentette Zrínyi verseinek kritikai kiadását is, mégsem mondhatjuk cl, hogy a költő kéziratait és kézírását kellőképpen tanulmányozták volna. A századforduló két legkiválóbb Zrínyi-kutatója, Széchy Károly és Négyesy László eredményei még a tekintetben sem egybehangzók, hogy mit tarthatunk kétségtelenül Zrínyi kézírásának. Mivel a teljes Zrínyi-életmű kritikai kiadásának gondolata komolyan máig sem merült fel, a Zrínyi-filológia fejlődése Négyesy magas szintű alapvetése után alig mutatott fel új eredményeket. Nehezíti az előrelépést, hogy a Zrínyi-hagyaték még a múlt század végén Zágrábba került, s ott kevés magyar kutató járt. Kovács Sándor Iván, aki „Zrínyi tanulmányok" című könyvével (1979) és az „Adriai tengernek Syrenaia" hasonmás kiadásával (1980) a korábbi kutatások folytatását és kritikáját kezdeményezte, ezúttal Zrínyi kézírását és kéziratait veszi alapos vizsgálat alá. A zágrábi Zrínyikönyvtár köteteiben fennmaradt saját kezű könyvbejegyzések közül négy ismeretlennek tekinthető alkalmi verset emel ki, s besorolja őket a költői művek közé;