Tóth Eszter - Petrányi Ilona: Tóth Árpád: Az árnyból szőtt lélek (Kézirattár, Budapest, 1981)

Petrányi Ilona: TÓTH ÁRPÁD ELÉGIÁJA 1919 ŐSZÉN - A »rettentő, vonagló, új világ«-ban

A »RETTENTO, VONAGLÓ, ÚJ VILÁG«-BAN A Tanácsköztársaság bukása után Tóth Árpád állás nélkül marad. Az Esztendő végleg megszűnt, a Pesti Napló, melynek korábbi szerkesztője, Hatvány Lajos Bécsbe emigrált, új kézbe kerül, és nem alkalmazza. A Nyugat még nem indulhat újra. A költő családi körülményei is nehezülnek, felesége gyermeket vár, s fordítási pénzekből nyomorognak. Ez időben sok haladó polgári írót, értelmiségit elfognak, zaklatnak forradalmi múltjuk, a kommunizmussal való szimpátiájuk miatt, sokan bujkálnak vagy külföldre menekültek. Tóth Árpád mégsem lesz hűtlen korábbi nézeteihez, magatartásához. Felháborodik az elfogott kommunisták kivégzésén, borzad a kegyetlenkedésektől és vérengzéstől, és a maga módján együttérzését fejezi ki a fehérterror üldözöttjeivel. Ekkor fordítja le Oscar Wildc-nak a börtönélet szenvedéseit feltáró és a halálbüntetés ellen tiltakozó megrendítő művét, A readingi fegyház halladájá-t, mely a novemberben újrainduló Nyugat első számában jelenik meg. E munka aktualitását érezte Szabó Lőrinc is, mert 1921-ben, kötetbeli megjelenésekor így méltatta a művet és a fordítót: „Nagyszerű költemény, dermesztő, lenyűgöző hatású olvasmány, agitáció az Emberért." De felismerte a jobboldali sajtó is, mert élesen támadta a Nyugat-ot és a költőt kiadása miatt. „Külön ravaszság - írja a keresztény-nemzeti irányzat egyik vezető publicistája, Lendvai István a Magyar írók Szövetsége folyóiratában, a Gotidolat-ban -, hogy a szánalomnak, a fegyház részvétballadájának ez a fordítása most jött ki." A Császár Elemér és Pékár Gyula szerkesztette Magyar Múzsa sza. névjeles szerzője pedig így vádaskodik: „A Lenin-fiúk bűnperének tárgyalása idején valóban alkalomszerű ez a gyönyörű, perverz költemény, amely beteges rokonszenvvel övezi körül a gyilkos alakját. . . Ezzel a lázadó versével tüntet a Nyugat a szétzüllesztett államhatalom megszilárdítása mellett!" Bár állandó megélhetési lehetősége nincs, Tóth Árpád jobboldali színezetű lapokhoz, szervezetekhez képtelen csatlakozni. Visszautasítja Szabó Dezső felkérését is, hogy lépjen be az augusztus végén általa megalakított Magyar írók Szövetségébe. Amikor Szabó „kommunista múltjával" igyekszik zsarolni Babitsot, hogy rábírja az írói szövetséghez való csatlakozásra, majd politikai vádaskodásokkal illeti Koszto-