Taxner-Tóth Ernő: Kazinczy és kora (1750–1817) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1987)

Előzmények - összefüggések

A Hittudományi Akadémia Könyvtára Budapesten az egykori pálos kolostorban. ismeri föl a magyar könyvpiacban rejlő üzleti lehetőségeket. Vagyis azt, hogy ezt a piacot először meg kell teremteni. Ennek érdekében támogatja az első üzleti alapon szervezett magyar folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény elindítását 1817-ben. Egy olyan, több mint két évtizedig rendszeresen megjelenő periodikáét, amely már nem az írók áldozatkész közlési vágyára épül, hanem munkának, megélhetési lehetőségnek tekinti az írást, a szerkesztést, s ezt a munkát meg is fizeti. A humanista hagyomány szerint — amit a Radio Educadonis a felvilágosodás szellemétől is vezetve erősített meg a maga rendelkezéseivel — az irodalom művelése az önkifejezés eszköze, célja pedig a művészi formába foglalt gondolatközvetítés. A hazai hagyomány szerint az írás — Zrínyi és Gyöngyösi óta — a közvéleményteremtésbefolyásolás révén politikai fegyver is, tehát hazafias kötelesség. Az újabb európai szellemi áramlatokkal megismerkedő írókban lassan tudatossá érik a szándék, hogy a haza érdekében minél szélesebb körben hassanak; terjesszék a fényt, szolgálják a kor központi eszméjét, a haladás gondolatát. Legyenek — Batsányi szavaival — „Mint az égő fáklya, mely setétben lángol / S magát emésztve másoknak világol." Idáig persze nem mindenki jut el, a többség másként közelíti meg azt a feladatot, amit vállalni tud. Irodalmunk történetének ez a korszaka is tele van ellentmondásokkal, mindenki máshonnan indul, az utak gyakran keresztezik egymást. Azt azonban többé-kevésbé mindenki átérzi, hogy az írás kötelezettséget jelent: válaszolni kell a kor kérdéseire, mégpedig a sajátos magyar viszonyok között. mm ÉMi; 19