A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Molnár Farkas
lő figura, 10 0 vagy a sárkányt eregető Fiú légijátékszerrel. 101 Ezek a lapok a tér kitágításának malevicsi utópiája, és a technika bűvöletének szellemében születtek. Az abszolút tér analízisét az emberi tevékenység terét behatároló, vagyis utilitáris tértervezés irányába folytatta építészként tovább Molnár. 10 2 A „csak személytelen és névtelen energiák és funkciók dialektikáját összegző" 10 3 konstruktivista szemlélet által olyannyira elitélt érzelemkivetítés, ha sematizálva is, de még 1924-ig megjelent művészünk néhány karcán. A Szerelmespár a Haus am Hornnál lapjának nagy részét a manierisztikusan összefonódó emberpár tölti ki, mögöttük még csak emlématikusan jelenik meg az 1923-as Bauhaus-kiállításra elkészült mintaház kicsi modellje. A Leánykérés / Utca címet viselő lapon a perspektivikusan felszerkesztett házsorba erőltetetten illeszkedik a figura-hármas, a lány előtt térdelő ifjú és mögötte vetélytársa. 10 4 Az ember és a gép viszonylatában a legérdekesebb Molnár-mű a Gépember, amennyiben a művész Kurt Schmidt mechanikus balettjének ihletésében, illetve Schlemmer mechanizált figuráinak hatására, de a maga személyesebb kérdésfelvetésével formálta meg a nőt elcsábítani akaró robotot. 10 5 Ezek a technikailag kiérleletlen karcok Molnárnál sajátosan jelzik, hogyan próbált megszüntetve megőrizni valamit az emberi relációkból. Nyilatkozataiban az „elementáris formákból" alakított új, utópikus valóságépítés elkötelezettje volt, aki „az utánzó és kifejező, önmagáért való művészet végét", vagyis az „alkotó munkát a képzőművészkedés helyett" jelszót hirdette, 10 6 de eddig kevéssé ismert grafikai lapjain a technikai civilizáció és az ember viszonyát szélesebben feszegette. Átmeneti művei a Bauhaus-grafikák között felfedezésre váró egyéni kísérletek eredményei. „Festészetem (a kubizmuson és konstruktivizmuson át) elvezetett a tér- és forma- és színjelenségek önálló szemléletéig, melynek anyagi megvalósítása az architektúra" - írta le szavakkal Molnár a grafikákban is megfogalmazott törekvését. De még nyitva hagyva a kis kaput hozzátette: „Viszont az architektúra tárgyát és feltételét adja meg festészetemnek. Mindkettőben tárgyilagos akarok lenni, hogy részt vegyek munkámmal korunk reális jelenségeinek egységes megalkotásában. Ezt stílusnak lehetne nevezni, ha a mai szükség nem kényszerítene minden dologban tisztán utilitarisztikus beállítást!" 10 7 A modern technika és művészet egységének Bauhaus diktálta új szellemében Molnár így lett fokozatosan az internacionális, funkcionalista építészet osztatlan híve. Festőgrafikusi tevékenységét nyilatkozatai ellenére csak lassan adta fel véglegesen. Sőt amikor 1924 végén, 1925 elején Pécsett tartózkodott, ismét felvette az elhagyott fonalat, talán éppen azért, hogy jelenlétének Magyarországon a szokásos módon, kiállítással adjon hangsúlyt. A kettősség még benne élt, a festészet még nem hagyta nyugodni. Különös, párbeszédes formába öntötte a hagyományos képalkotás és a gyakorlati építészet és tárgyteremtés közötti dilemmát, 10 8 melyben ő természetesen az utóbbi oldalán állt, úgyis mint a művészet terén a fejlődéselmélet régi, elkötelezett híve. 10 9 Utolsó olajképei Bortnyik Sándor stílusához közeli, ironikus alkotóként állítják elénk. Barátjával együtt szerepelt az új kultúrát propagáló Új Föld című folyóirat 1927-es címlapján. 11 0 Ezen Bortnyik a fentiek értelmében a modern technikával naprakész alkotások, a fényreklámok mellett Gépember / Der mechanische Mann verführt die Frau /1923 A magasház három szintje / 3 Stockwerde des Hochhauses /1926 érvel, míg mellette Molnár táblaképén egyaránt kilövi csipkelődő nyilait a szemellenzős maradiakra és a „négyszöget a négyszögért kényelmes antiszeptikus fülkéjében" meghúzódókra, hiszen a kép számára mindig is demonstratívan figuratív volt. Az még 1927-ben is, amikor fanyar, iróniával „Végig kézzel festve" címmel a bortnyiki szarkasztikus új tárgyiasság jegyében helyezi színes, utópikus architektúrá11
