A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Molnár Farkas
ba a reneszánsz mesterektől ihletett műteremtést és a behunyt szemű bölcsek teoretizálását ábrázoló jelenetet. Ha kép, akkor az Molnár szerint „az emberért van", élmény és kifejező szándék társul hozzá, s üzenete a kortársaknak szól. A művész Magyarországra visszatérve a technicizált új realitás jegyében vallott hagyományos eszközökkel bauhausos emlékeiről. 11 1 A sport, az artista mutatványok új értelmet nyertek képein. Filmkockaszerűen mutatta be az életet a modern magasházak emeletein, a megváltozott emberi kapcsolatokról szólt, az új építészet és az ember viszonyáról. Molnár Farkas látszólag objektív kívülállóként, de szarkasztikus humorral önmagára is rákontrázva észlelte az emberi lét elgépiesedésének, az elidegenedésnek veszélyét. Érdekes, hogy míg Bortnyik ezzel a szemlélettel reklámgrafikusi kitérője ellenére festő maradt, barátja, Molnár a technikai civilizáció fejlődésének bűvöletében végérvényesen az építészethez kötelezte el magát. Az Élet a felhőkarcolóban, Látogatás, Artisták című alkotásaival szerepelt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának 1926-os nyitó kiállításán. Az 1920-as Pécsi Művészkör nyomán ekkor létrejött új társulat munkájába nemcsak lelkesen bekapcsolódott, hanem hazai kiállítói tradíciójához ragaszkodva, új elveitől eltérő módon először, de egyben utoljára festőművészként vett részt. Ezekkel a képekkel zárult le Molnár Farkas jó tíz esztendős festői és grafikusi pályafutása, hogy a még készülő alkalmazott grafikák mellett végleg az építésztervezői illetve szakírói tevékenységnek szentelje energiáját. JEGYZETEK 1 Építészi tevékenységéről közölt adatot: Janáky István: Molnár Farkas (1897-1945). Magyar Építőművészet, 1967. 5. 54-59.; Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938). Bp. 1972.; Mezei Ottó: Molnár Farkas és a Magyar Szentföld-templom. Építés és Építészettudomány, 1977.4. 409-437.; Gábor Eszter: Molnár Farkas kockaházai. Művészettörténeti Értesítő 1981. 4. 277-281.; Wechselwirkungen. Ungarische Avantgarde in der Weimarer Republik. Kat. Kassel-Bochum. Marburg, 1986.; Mezei Ottó: Molnár Farkas. Bp. 1987. 2 Munkáinak fontosabb külföldi lelőhelyei: Bauhaus Archiv Berlin, Kunstsamnmlungen zu Weimar, Kunstsammlungen Gera, Magángyűjtemények: Kassel, Zágráb 3 Apja Molnár Ferenc postatisztviselő, anyja Bokor Olga tatai német család sarja. 4 Molnár gyermekkori portréja 1915 k., akvarell, papír, 145x100 mm, magántulajdon, Budapest 5 Kodolányi János: Süllyedő világ. Bp. 1965. 579, 6 Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola évkönyve 1915-1916. Bp. 1916. 50, 53. 7 Diener, Dobrovics, Gulácsy, Kmetty, Lampérth, Perlrott, Uitz alkotta a csoportot 1916-ban a Nemzeti Szalon Tavaszi tárlatán. 1917-ben Gulácsy, Perlrott és Uitz helyett Csorba, Erős és Schönberger szerepelt. In; Bajkay Éva: Uitz Béla. Bp. 1987.14-16, 95. 8 Várkonyi György: Dobrovics Péter a magyar képzőművészetben. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1992. 26927.; U.ő.: Festő a szigeten (A festő, a publicista és művészetszervező Dobrovics Péter) Jelenkor, 1997. 9. 848-856. 9 Dobrovics Péter: Elmélkedés. In: Alföld. Kecskemét. 1914. febr. 43-44. 10 Kassák Lajos: Politika? Művészet? A Tett, 1916. ápr. 20. 185-187. 11 Hegyi Lóránd: Élmény és fikció. Pécs, 1991. 10-13. 12 Heinrich Wölfflin: Die klassische Kunst. Eine Einführung in die italienische Renaissance. München, 1898. 13 Adolf Hildebrand: A forma problémája a képzőművészetben. Bp. 1911. 14 Petar Dobrovic. Kat. Galerija Flu, Zágráb, 1981. 15 Magántulajdon, Pécs 16 Molnár Farkas válaszlevele Genthon Istvánnak. Pécs, 1924. okt. 10. Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet (=MTA MtKI) Adattár 1-10/598. 1-2. 17 Magántulajdon, Pécs és Ober Sant Veit (Ausztria) 18 Éjfél. Magyar írók misztikus novellái. Összegyűjtötte Bálint Aladár. Előszó: Kosztolányi Dezső. Illusztrációk: Divéky József. Gyoma, 1917. 19 Csuka Zoltán: Mese az Orgonakirályfiról és egyéb mesék. Pécs, 1920. 20 „Könyvillusztrációi noha nem vágnak az expresszionizmus körébe, sokoldalúságáról és kitűnő rajztechnikájáról tesznek tanúságot" - írta a pécsi műkritika jeles alakja, Csuka Zoltán sógora Schuber Rezső: Képkiállítás. (A „Pécsi Művészkör" expresszionista csoportjának képkiállítása). Krónika, 1921. 6. 93-95. Újraközlés : Tüskés Tibor: A Krónika (1920-1921) repertóriuma. Pécs, 1978. 56-58. 21 Krónika, 1920. okt. 1.-1921. jún. 15. Schmolka Soma reklámintézete által forgalmazott lap, a „Krónika" irodalmi és művészeti vállalathoz tartozott. Lásd.: Tüskés Tibor: Az avantgarde vonzásában. Egy évtized (1915-1925) Pécs művészeti életében. In : A Krónika (1920-1921) repertóriuma. Pécs, 1978. 5-28. 22 E címek közül hármat húzott alá: Székelyek, Művészet, Háború. Feltehetően ezek elkészültek, de a művek sorsa ismeretlen. Esetleg a Nyilazók katalógusunkban azonos a Székelyek cíművel. 23 Csuka Zoltán: A lázadó város. (Részlet a „Pécs felett csillag" című emlékiratból). Jelenkor, 1971. 7-8. 600. A teljes kézirat Csuka Zoltánné tulajdonában, Érden. 24 Kondor (Regős) László, Láng (Löbl) Árpád, aki később Lőrinc Péter néven írta meg visszaemlékezéseit (bennük többször említi Molnárt): Válságok és erjedések. Önéletrajz. Novi Sad, 1962. Lásd: Tüskés Tibor: Az avantgárd vonzásában. Egy évtized (1915-1925) Pécs művészeti életében. Jelenkor, 1977. 9. 834-843. 25 Molnár Farkas: Művészeti kultúra. Krónika, 1.1920. október 15. 26 Tüskés: i.m. 604. 27 Csuka: i.m. 608. 28 Utak Árkádiából Utópiába. Pécs - Belgrád - Firenze - Weimar. Egy fejezet a magyar avantgárd történetéből: a Pécsi Művészkör „expresszionistái" 1915-1925. A Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása. 1997. szept. 22,-okt. 19.; Bajkay Éva: Expresszívek a Pécsi Művészkörből. Jelenkor, 1997. 9. 835-847. 29 Pécsi Napló 1920. dec. 26.; Dunántúl, 1921. jan. 23. 30 Magyar Építészeti Múzeum, Adattár, Itsz.: 74.01.187 12
