A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Külföldi művészek alkotásai magyar írók gyűjteményéből

Shemuel Katz: Mennyei Jeruzsálem /1988 szete át- meg áthatja élete elhagyott földrészét, Közép-Európát, Ausztriát és Magyarországot is, mert épp olyan, mint egy légköri, meghatározó áramlat, amely hozza a meleget, a szelíd örömet, s rejti a fájó lelki súlyát mindannak, amit megélt gyerekkorában itt ezen a földön, ahol született. A festményeit, grafikáit szemlélőket rabul ejti Jeruzsálem metafizikája. Hogy mintha ott a valóságban is megkönnyülnének a kövek. Súlya volna a fénynek. Holott Shemuel Katz „e világi életében mindig is földön járó volt. Az volt bécsi gyerekkorában, miskolci, budapesti tartózkodása, tanulása életidején. Földönjáró volt a baloldali cionista mozgalomban, s mint kivándorló is bakancsosan taposta Szerbia, Olaszország hegygerinceit. Volt ciprusi fogoly. Izraeli államalapító. Kibuci letelepülő pionír a Galilban. Hat háború, harcok közkatonája, aki nemcsak fegyverrel, de rajzoló tollal is harcolt. Európa mindig vele volt. Nem a hitleri, hanem a másik Európa, amely visszahívja őt időről időre mint izraeli polgárt. Annak festőjét, grafikusát. A rajzolt vonalak humorával oldó fájdalmak képíróját, aki nem szóval, hanem a szemmel befogadható vigasszal gyógyítja, élteti népét. Az ő művei függnek szobám falán. Hunyt szemmel is látom, amint a Jeruzsálem surranó térközeiből szökött világosságot húzza maga után a bennem fölbukkanó idegen gyerek, míg meleg szélben a hátán púposán lobog a kaftán. Zegzugokon és szűk átjárókon át követem mindaddig, amíg meg nem könnyül fűzős, ormótlan, magas szárú cipője pipaszár lábán. S néha-néha már Jeruzsálem kőréseiből hívom születő, szakállas véneimet, kik kövé tömbösült hátamba hajolva hajlonganak, míg meg nem váltatik bennök híves kő, vérbő ajak; e mindenségbe szakadt égitest fénybe türemlő emberárnyéka Kép és képzelet. Ők szívják be Jeruzsálem kőréseibe az időt, nemzedékemet. Üzenőcédulák pora havazza be a Panaszfalat, míglen hinni kezd maga az anyag, e lebírhatatlan jelenlét benne és bennem A szó és vonal. 2002. február 24-25. 8