A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassákné Simon Jolán

Dénes Zsófia és Komlós Aladár a Bécsi Magyar Újságban több hasábos cikket szentelt az estnek. Dénes Zsófia különösen arról írt elragadtatással, amit Simon Jolán a különleges művek világának feltárása érdekében hangjával tudott elérni: „testetlen, elvont hang, túl van az emberi életen, de közelebb a teremtéshez; valahogy úgy, mint a gyermek hangja, vagy a madáré. A maori versben éli ki a legtökéletesebben magát, mert nem kell egyáltalán értelemre támaszkodnia. Olyan ez, mint egy szimfóniára kiszabadult kivit-kivitelés, amelyben benne van mégis az ember, sors és halál."

4

9 Komlós Aladár, aki egyáltalán nem volt a maisták „elfogult és lelkes híve", kénytelen volt bevallani, hogy versmondás ritkán hatott rá úgy, mint Simon Jolán produkciója. „A maori vers - írja - olvasva minékünk semmi. Kassákné szavalásában elragadó zene. S hallgatásakor az érzést végtelen tisztaságában és mélységében érezzük át, éppen mert beleérzésünket nem korlátozzák szavak. S nincs a világnak az a költője, aki ki tudná teljesen mondani azt, amit sejtünk. De ennek a zenének Kassákné nemcsak előadóművésze, hanem komponistája is."

5

0 Vajda Sándor számára fél évszázad múlva is eleven emlék volt, amit ezen az esten hallott: „Ahogy ő Kurt Schwitters Virág Annáját szavalta, vagy Apollinaire SaintMerry muzsikusát, olyant többet nem hallottam. Évtizedek múltán, most, ha olvasom soraikat, úgy visszhangzanak, ahogy Jolán muzsikálta őket."

5

1 Ilyen emléke maradt a cseh Vojtech Tilkovskynak is Simon Jolán bécsi föllépéseiről.

5

2 A Ma 1922. március 16-i prágai estjén, ahol Altomare, Arp, Huelsenbeck, Schwitters és Kassák verseiből adott elő, a Bécsi Magyar Újságban megjelent beszámoló szerint ő volt „az est fénypontja".

5

3 A csehszlovákiai előadókörút újabb állomásaként Prága után március 19-én Kassa, 24-én Ungvár következett s 26-án ismét Kassa.

54 Olyan helyszínen, mint Ungvár, ahol az irodalmi modernség szelídebb változatai előtt is értetlenül állt a közönség, Simon Jolánnak minden lelkierejére szüksége volt, hogy úrrá lehessen az egyik-másik műsorszám nyomán támadt „közderültségen".

5

5 1922 novemberében Kassákkal Berlinbe utazott. A német fővárosban töltött mintegy két hét azért is fontos volt számára, mert találkozhatott többek között Hans Arppal, Richard Huelsenbeckkel, akiknek költeményeit már szinte rendszeresen szavalta föllépésein. A Herwarth Waiden vezette Der Sturm Galéria helyiségében november 21-én rendezett Ma-esten Schwitters, Huelsenbeck, Arp, továbbá Kassák, Barta Sándor és György Mátyás műveiből adott elő.

5

6 1923 szeptemberétől egyre gyakrabban és mind hoszszabb időre látogatott haza. Szeptember 28-án a Magántisztviselők Szövetségének székházában első bécsi önálló estjének műsorával lépett a budapesti közönség elé.

57 Vállalkozásának merészségét jól érzékelteti, amit a Pesti Napló munkatársa a produkció fogadtatásáról írt: „A közönség fortissimo nevet. Ez azonban a művésznőt nem zavarja, változatlanul terjeszti a maori kultúrát a barbár Európában."

5

8 Október 23-án a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének Akadémia utcai előadótermében adott önálló estet; műsorán Altomare, Göll, Lecomte, Arp, Huelsenbeck, Schwitters, Kassák költeményei és az afrikai néger költészet darabjai szerepeltek.

5

9 1924. január 26-án a ferencvárosi szociáldemokrata pártszervezet által rendezett modern irodalmi esten mondott verset.

6

0 Február 10én ismét önálló esttel léphetett a közönség elé. A Király utca 52. szám alatti Kamarateremben Göll, Cendrars, Schwitters, Lecomte, Huelsenbeck, Kassák, György Mátyás, Reiter Róbert, Tamás Aladár, Déry Tibor műveiből és az afrikai primitív költészet darabjaiból állította össze műsorát.

6

1 Nemcsak a versszövegek és az előadásmód hatottak a meglepetés erejével, hanem Simon Jolán Kassák tervezte 7