A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassákné Simon Jolán

előadói ruhája is, melyet nemcsak Rónai Dénes fényképfelvételéről ismerünk, hanem korabeli újságcikkből is: „A ruha fekete crépe de Chine-ből készült. A nyaktól két csík fut alá, amelyet három arany, gombalakú hímzés tarkít. A csípőt elől kétoldalt égő piros hímzés díszíti. Ugyancsak égő piros a szoknyarészen látható kockák kerete is, míg maguk a kockák kívül búzakék és ezüstszürkék, a középen pedig pirosak, végül a belső dísz ismét egy gombalakú aranyhímzés. A kockák a hímzés technikájának variálásával más-más tónust kapnak."

6

2 Simon Jolán a Budapesten töltött hetekben, hónapokban nemcsak előadóművészként vállalt küldetést. Ő hozta haza, és juttatta el Kassák itthoni közlésre szánt kéziratait. Simon Jolán révén került az Egy ember élete Gyermekkor és Kamaszévek című kötete a Nyugat főszerkesztőjéhez, Osvát Ernőhöz, a Munkásmozgalom és művészet című cikksorozat a Népszavához.

6

3 Az önéletírás 1924 májusában megkezdett közlése a hazai irodalmi élet szenzációjává vált, s ugyanakkor a proletárdiktatúra alatti tevékenysége miatt még mindig körözés alatt álló Kassák szépíróként való hazatérésének volt tekinthető. Simon Jolán másik feladata magának a valóságos hazatérésnek az előkészítése lett. Kassák személyes megbízottjaként szociáldemokrata politikusokkal, parlamenti képviselőkkel, ügyvédekkel, hatósági emberekkel tárgyalt, beadványokat juttatott el illetékes helyekre. Fáradozásai révén része volt abban, hogy dr. Strache Gusztáv királyi főügyész indítványára a királyi büntetőtörvényszék vádtanácsa 1924. szeptember 3-án az érvényben lévő elfogatóparancsot visszavonta, s a Kassák ellen folyamatban lévő bűnvádi eljárást elévülés címén megszüntette.

6

4 1923-tól nemcsak Kassák kéziratait, továbbá eladásra, felhasználásra szánt plakátterveit hozta Magyarországra, és próbálta elhelyezni, hanem a bécsi Ma számait és könyveit is, közöttük olyan kiadványokat, melyeknek terjesztése idehaza meg volt tiltva. Ezzel kapcsolatos munkájába fiatal írókat, művészeket is bevont. Tevékenysége nem volt veszélytelen. A rendőrség minden lépését figyelte. Kassákkal Budapestről úgy volt kénytelen levelezni, hogy a küldeményeket lánya, Nagy Etel nevére címezte, s Kassák Budapestre küldött levelein feladóként szintén Nagy Etel szerepelt. A különleges helyzet jele volt az is, hogy Simon Jolán az 1923-ban és 1924-ben rendezett budapesti előadóestjeinek műsorlapjain Kassák verseit mint egy bizonyos „L. Cachak" nevű szerző műveit volt kénytelen föltüntetni. Az első alkalommal, amikor ugyanezek a művek - a 18-as, 37-es és 39-es számozott költemény - Kassák saját neve alatt szerepeltek, incidens történt. Az egyik szociáldemokrata pártszervezet által 1925. március 1-jén rendezett „irodalmi délután" előtt a Major Henrik karikatúrája / 1923 k. 8