A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Kassák születésnapjai
Méliusz költeménnyel is törekedett az egykori szembenállás békévé oldására. M.J. két nevezetes találkozása Kassák Lajossal című versét a születésnapra időzítve épp ott - a kolozsvári Korunkban - tette közzé, ahol annak idején Kassák ellen hadakozott. 20 0 A jóvátétel szándékával tett gesztus volt Fábry magyarországi és csehszlovákiai fórumon, az Irodalmi Szemle és a Tiszatáj hasábjain tett kijelentése is a múltban történtekről s ebben saját szerepéről: „Sajnálom és szégyellem." Bálint Endre és Rónay György Kassák képzőművészeti munkásságának fogadtatásáról szólva a konzervatív közízlést, a gáncsoskodó szakmát vette célba. Akik ismerték a korabeli képzőművészeti szakirodalmat, a hatalom kedveltjei közé tartozó művészek szóbeli és írásos megnyilatkozásait, azok fölismerték: Bálintnak „az »átlagélet« konzervatív képviselői" elleni vitriolos megjegyzései elsősorban Bernáth Aurél ellen irányultak. Diószegi András az író Kassákkal szembeni előítéleteket, fenntartásokat véglegesen föloldani akarva írt cikket a születésnapra. Olyan régóta tisztázására váró kérdésekre törekedett a körülmények elemzése alapján tárgyilagos választ megfogalmazni, mint Kassák „elszigeteltsége", a „pártköltészethez" való viszonya, individualizmusa, 1920 utáni költői korszakának értékelése, az avantgárdnak a 20. századi magyar irodalom fejlődésében játszott szerepe. A dogmatizmus maradványai ellen irányuló vitaírás volt a maga nemében a Népszabadság szerkesztőségi cikke is, mely a végleges rendezés szándékával foglalt állást az úgynevezett „Kassákkérdésben": „Nem lehet egy művész életművét csupán vitákban elfoglalt nézetei szerint minősíteni. A minősítés alapja csak az alkotás, a mű lehet. S Kassák művének java a magyar szocialista irodalom nagy értéke, s mint ilyen a század magyar irodalmának egyik döntő alkotó eleme. Bizonyítja ezt az is, hogy nyolc évtizeddel a háta mögött a mai magyar irodalom egyik buzdítója és kezdeményezője Kassák Lajos." A legnagyobb föltűnést Bori Imrének a Tiszatáj hasábjain megjelent Kassák Lajos a magyar irodalomban című írása keltette. A Jugoszláviában élő, teljes szellemi függetlenséget, kutatói és publikálási szabadságot élvező irodalomtörténészprofesszor a magyar irodalmi modernség megszületésének történetét kutatva új koncepció megalkotásához jutott el. A magyarországi irodalmi köztudat számára merésznek, sőt provokatívnak számító nézeteit Kassák születésnapja alkalmából nyilvánosság elé tárta, átértékelését, korrigálását sürgetve mindannak, amit az itthoni hivatalos irodalomtörténetírás Kassák helyéről, szerepéről hirdetett: „van-e bátorsága az irodalomtörténésznek századunk irodalmi képét rajzolgatva, a Nyugat ellenében is A Tettben jelölni ki az irodalmi fordulatot hozó mozzanatot, és A Tett vezérében, Kassák Lajosban üdvözölni azt az írói egyéniséget, ki új utakra vitte, és döntő módon befolyásolta századunk magyar irodalmát". Bori vitacikknek szánt írásában Kassák irodalomtörténeti szerepét méltatva más helyütt kategorikusabban fogalmazott: „századunk magyar irodalmának valójában ő volt legnagyobb hatású és jelentőségű »útkeresője«". Bori nézetei a hazai szakma körében heves ellenkezést váltottak ki. Diószegi András Borira célzott, mikor születésnapi írásában az új koncepcióval vitatkozva ennek hirdetőit „dogmatizáló hajlandóságú elméknek", „buzgó adminisztrátoroknak", „elfogult divatkövetőknek" nevezte. Erki Edit Diszszonáns hang címmel utasította vissza „az egész magyar irodalomtörténetírást" ért bírálatot, „történelmietlen óhajnak" minősítve Bori koncepcióját, szembeállítva vele azt a fölfogást, hogy Kassák költészete a huszadik századi magyar irodalmi modernségnek nem a fővonala, hanem „egyik lehetséges formája". 20 1 Már a pozsonyi Irodalmi Szemlében, a kolozsvári Korunkban és Utunkban megjelent publikációk is jelzik: a születésnap megünneplése országhatárokon átívelő eseménnyé vált. Kassákot verseinek közlésével, hosszabb-rövidebb cikkel köszöntő újságok között volt a bukaresti Gazeta literará, az újvidéki Híd és a Magyar Szó, a pozsonyi Új Szó és a Szabad Földműves, a Zürichben megjelenő Neue Züricher Zeitung, a párizsi Irodalmi Újság, a Tel Aviv-i Hacofe. 20 2 Sokak számára meglepetést kelthetett, hogy a vatikáni rádió is megemlékezett a születésnapról. A magyar adás szerkesztője, Szabó Ferenc jezsuita szerzetes a Kassákról szóló műsort bevezetve szükségesnek tartotta megindokolni vállalkozásukat: „Az irodalom, de általában a művészet korunk szellemi válságának, útkeresésének, a modern ember nyugtalanságának és reménységének is leghűbb tükre. Ha a kereszténység és a teológia a konkrét emberhez akar szólni, és történelemben akar mozogni, nem zárhatja el magát az emberi szellemnek ettől a birodalmától." 203 Kassák április 15-én este 10 órakor az adást figyelve saját magát is hallhatta: A tölgyfa levelei című kötetéhez megjelent hanglemezről vették a műsorba néhány költeményét. 204 A francia rádióban Tardos Tibor szerkesztésében jött műsor; vers elhangzása után Tardos Vasarelyvel és Guilleviccel beszélgetett az ünnepeltről. 20 5 Kassák párizsi tisztelői kiállítással is megemlékeztek a születésnapról. Vasarely javaslatára a Denise René Galériában április közepén Hommage à Kassák címmel ünnepi tárlatot rendeztek Kassák, Hans Arp, Sophie Täuber-Arp és Sonia Delaunay műveinek bemutatásával. 20 6 Külön fejezet, ami a szülővárosban, Érsekújvárban történt. Kassák itteni tisztelői dísztáviratot küldtek a születésnapra, majd a helyi ünneplést előkészítve díszpolgárságra javasolták városuk szülöttét, s látogatásra hívták meg. 20 7 Érsekújvár állami és pártvezetői, magyar társadalmi szervezetei pártolták a javaslatot. Április végére azonban kiderült, hogy a járási pártbizottság nem tartja kívánatosnak a díszpolgárrá avatást, csupán díszoklevél adományozásához járul hozzá. A május 29-i ünnepi estre várták Kassákot is. A program szerint a műsor első részének végén ő szólt volna a közönséghez. Másnap a Városi Nemzeti Bizottság dísztermében fogadás lett volna tiszteletére, melyen a meghívó szerint „a Városi Nemzeti Bizottság, valamint Érsekújvár kulturális és politikai szervezetei, a sajtó, az iskolák és a közönség" vett volna részt. Ekkor történt volna meg a díszoklevéllel való kitüntetés. 20 8 Kassák azonban egészségi állapotának hirtelen romlása miatt kénytelen volt lemondani az utazást. A CSEMADOK helyi székházának nagytermében rendezett ünnepi esten felesége vette át a díszoklevelet. Kassák levéllel és az 1956-ban írott Visszatérő illatok című költeménnyel üzent szülővárosában élő tisztelőinek. Kívánságának megfelelően a levelet és a verset felesége olvasta föl az ünnepi est közönségének. 20 9 Az érsekújvári rendezvény bizonyos dimenziókat tekintve több volt, mint ami Budapesten történt. A szülővárosban az állami és pártvezetők nyilvános szereplést is vállalva vettek részt az ünneplésben. A május 29-i esten nemcsak az ünnepi beszédet mondó Dobossy László méltatta Kassákot, hanem a Szlovák Kommunista Párt járási bizottságának titkára és a Városi Nemzeti Bizottság alelnöke is. Föltehetően azért, mert Kassákban nem a művészeti és politikai viták egykori résztvevőjét, befolyásos írók és képzőművé24
