A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Kassák születésnapjai
cisztika eszközeivel készített arcképhez jó érzékkel Tihanyi Lajos 1918-ban festett erőteljes Kassák-portréját helyezték képzőművészeti illusztrációnak. A Remenyik által szerepeltetett tisztaság-motívum szólalt meg - mintegy hitelesítve a jellemzést - Kassák ugyanitt közölt Égkék című versében. A védőbeszédszerűség jelen van a Kortárs születésnapi anyagában is. Teljes egészében ez jellemzi Kassák itt közölt - a kézirat tanúsága szerint 1962. január 15-én írott - Mindenkihez című költeményét, melynek csaknem azonos szövegű nyitó és záró része: „Ne kövezzetek meg jó emberek / ha egyszer rám találtok / nyomasztó emlékeim és nyugtalan vágyaim bozótjában." 10 2 Zeneművek struktúrájára emlékeztető megoldással, a vers elején és a befejező részben történő módosított megismétlés révén válik a költemény világának legfontosabb elemévé a személyes helyzetre, a konfliktusok okára utaló kijelentés: „Nem az vagyok én / akinek ti láttok engem." Ezt fejtik ki a visszatérő elemek által körülvett versrészben a szándékos elzárkózás, a világtól érkező meg nem értés képei, hangulatai. Az előítéletek és félreértések eloszlatására irányuló szándék fölismerhető Simon István köszöntőjében is. Simon Kassák termékenyítő nyugtalanságát, „örök újat akarásra" ösztönző szellemét méltatva a teljes egészében polgári eredetűnek tartott avantgárd és a szocialista elkötelezettségű író kapcsolatát úgy kísérelte meg a jövő - mint írta: „az emberiség aranykorának" megvalósulása - szempontjából reményteli helyzetnek föltüntetni, hogy kijelentette: Kassák „az európai avantgárd polgári szellemi forradalmát úgy tette magáévá, hogy a jövő várományosát, éppen a munkásosztályt kívánta megajándékozni a forrongás gyümölcseivel." Simon köszöntője azért is figyelemre méltó megnyilatkozás, mert a Király István szerkesztette Kortárs nem számított a nyugtalan, örökké újat akaró szellemek fórumának. Simon gazdag újságírói, rovatvezetői, szerkesztői tapasztalatok birtokában ügyesen fogalmazva mondott véleményt Kassák képzőművészeti munkásságáról. Közvetlenül nem szólt róla, ám mégis Kassák festői törekvéseinek létjogosultságát ismerte el, amikor egyetértőleg kijelentette: „az emberiség új művészetének útja az építés, a tiszta, a régihez képest egészen új formák és művészi attitűdök megteremtése." A többi kortárs tisztelgése, Somlyó György verse, Déry Tibor, Dévényi Iván, Gegesi Kiss Pál, Heimer Jenő, Justus Pál, Major Ottó, Mándy Stefánia, Tamkó Sirató Károly, Vaád Ferenc és mások méltató sorai és jókívánságai magánlevél formájában jutottak el Kassákhoz. 10 3 A Művelődésügyi Minisztérium ajándéktárggyal lepte meg: egy Tevan Margit által készített - a fedőlap belső oldalán köszöntő felirattal ellátott - fém cigarettásdobozt küldött. 10 4 A Magyar Távirati Iroda ezúttal Molnár Editet bízta meg a születésnapi fényképfölvétel-sorozat elkészítésével. Fényképezett a születésnap alkalmából Féner Tamás, Koffán Károly és Rédner Márta is. 10 5 A regénye alapján készült Angyalok földje című játékfilm kedvező fogadtatása, egyöntetű szakmai és közönségsikere erősítette meg Kassák helyzetét annyira, hogy a Magyar írók Szövetsége szükségesnek tartotta élete fontos állomásához érkezett tagját ünnepi est rendezésével köszönteni. A hivatalosan bejelentett alkalom erre több mint nyolc hónappal a születésnap és öt héttel az Angyalok földje budapesti díszbemutatója után Kassák „50 éves jubileuma", azaz az első kötet, az Életsiratás megjelenésének félszázados évfordulója volt, ám mindenki tudta, hogy a hetvenötödik születésnap kései, utólagos megünnepléséről van szó. 10 6 Dévényi Iván följegyzéseiből ismerjük a november 30-án a szövetség klubjában lezajlott est vendégeinek névsorát. 10 7 Kassák számára elégtétel lehetett, hogy a tiszteletére megjelentek között ott volt két egykori ellenfele, Hidas Antal és Illés Béla, a kulturális életet miniszterhelyettesként teljhatalommal irányító Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságától Darabos Iván osztályvezető, az irodalmi ügyek pártközponti szürke eminenciásának számító Tóth Dezső, az építészek és képzőművészek közül Fischer József, Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Jakovits József, Makrisz Agamemnon, Medveczky Jenő. Modok Mária, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, a művészettörténész Dévényi Iván, Korner Éva és Mándy Stefánia, az írók közül Berda József, Csoóri Sándor, Darvas József, Déry Tibor, Garai Gábor, Gyergyai Albert, Győry Dezső, Hegedűs Géza, Hubay Miklós, Illés Lajos, Jobbágy Károly, Kerényi Grácia, Kis Ferenc, Lengyel Balázs, Lengyel József, Major Ottó, Nemes Nagy Ágnes, Rónay György, Somlyó György, Vihar Béla, Zelk Zoltán. Eljött az estre Kassák Budapesten vendégeskedő húga, Uitz Béláné Kassák Teréz is. Míg az írók Kassákot ünnepelni jött csoportjában szinte valamennyi irányzat képviselőit föl lehetett fedezni, addig a képzőművészek létszámban jóval kisebb együttese tiltott vagy tűrt alkotók - és teoretikusaik, szakkritikusaik - csoportos megjelenésének, mondhatni tüntető felvonulásának volt tekinthető. A költői szakosztály képviseletében a házigazda tisztét is betöltő Hidas Antal üdvözlő szavai után Szalatnay Rezső, Győry Dezső, Gyergyai Albert, Garai Gábor, Hubay Miklós, Lengyel József és Makrisz Agamemnon mondott köszöntőt, Somlyó György a születésnapra írott versét olvasta fel, Ladomerszky Margit és Keres Emil Kassák műveiből, Solymos Péter Bartók zongoradarabjaiból adott elő. Az est közreműködője volt Kassák is: három új versét olvasta fel. A vendégek megtekinthettek egy rögtönzött kamarakiállítást is: két tárlóban Kassák régebbi és újabb köteteinek együttese, a klub falán pedig legújabb absztrakt olajképeiből választott négy mű volt látható. 10 8 A legnagyobb érdeklődést az utóbbiak keltették; külföldi kiállításuk és sikerük, valamint a velük kapcsolatos hazai viták és fejlemények híre megelőzte őket. Az esten megjelentek számára viszonylag friss olvasmány lehetett Kassáknak a korszerűség mibenlétéről a Film, Színház, Muzsikában megjelent nyilatkozata s az akkori közhangulatban eretnekségnek számító gondolatokra a Magyar Ifjúság hasábjain érkezett válasz. 10 9 Az est vendégei hallhattak arról is, hogy Kassák a Magyar Építőművészek Szövetségétől kapott ígéret nyomán reménykedve tavasz óta „egy önálló nagy kiállítás megrendezésére" készült, s értesülhettek, hogy „az első egyéni absztrakt kiállítás" létrehozását végül nem engedélyezték. 11 0 Azt azonban az írószövetségi esten sem lehetett tudni, hogy ez a Bajza utcai székházban mindössze pár óráig tartó bemutató az utolsó lehetőség egészen 1965-ig, hogy Kassák absztrakt festményeiből akárcsak egyet is Magyarországon nyilvános helyen látni lehessen. E képek eddigi sorsa, mostani bemutatásuk zártkörű jellege adott közvetlen hitelességet Somlyó születésnapi versének, melyben Kassák a modernizmus magányosan dolgozó, ugyanakkor társakat kereső mestereként jelenik meg. 111 A magányból való kilépés vágya szólalt meg Kassáknak az esten elhangzott Bizalmas sorok című költeményéből is. Az estről beszámolva az Élet és Irodalom már másodszor emlékezett meg a hetvenötödik születésnapról. 11 2 Az Új Irás születésnapi közleményei is az írószövetségi ren15
