A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák születésnapjai

dezvényhez kapcsolódtak. A folyóirat az 1963. januári számban Lengyel József köszöntőjét és Kassák öt költe­ményét hozta. 11 3 A november 30-i est utóélete a képző­művészeti bemutató vonatkozásában átnyúlt a közelmúltig: Kassák a Vörös variációk című képet az írószövetségnek ajándékozta, a műtárgynak azonban a székház 1989-ben lezajlott belső felújítása során nyoma veszett. 11 4 A hetvenötödik születésnap megünneplésének esemé­nye volt az év végén a budakeszi tüdőszanatórium könyv­tártermében rendezett kamaratárlat is. Az írószövetség klubja mellett mindössze ez a nagyközönség számára nem megközelíthető, a nyilvánosság elől elzárt, a művelődés­politika figyelmén és ellenőrzésén kívüli kiállítóhely volt, ahol Kassák - a művészetbarát Levendel László főorvos kezdeményezésére - a születésnap alkalmával bemutat­hatta néhány képét. Erről a félig-meddig titokban megren­dezett kiállításról az egyetlen hír, információ Dévényi Iván­nak a Vigilia 1963. januári számában megjelent egysoros közlése abban a hosszabb beszámolóban, mely Kassák képzőművészeti munkásságát méltatja. 11 5 Dévényi, aki jól ismerte az akkori hazai képzőművészeti élet belső viszo­nyait, a színfalak mögött zajló eseményeket, a hetven­ötödik születésnapot arra is fölhasználta, hogy Kassák fő képzőművész ellenfeleit, Bernáth Aurélt és Pátzay Pált mint „a szellemi fáradtság és elbágyadás" állapotába süllyedt pályatársakat jellemezze. A születésnapok közül a hetvenötödik alkalmával fordult először elő, hogy a megünneplésnek voltak külföldi ese­ményei is. Közülük a legjelentősebb az Hommage à Lajos Kassák című francia nyelvű kötet megjelentetése volt. 116 A Gara László szerkesztette kiadvány Kassák rövid önélet­rajzát, hatvanegy régebbi és újabb versét tartalmazza har­minchét francia és belga költő fordításában; illusztráció­ként Kassák és Vasarely két-két grafikája szerepel benne. A jubileumról hírt adó előfizetési ív 1962 végén jutott el az érdeklődőkhöz; 11 7 a brüsszeli Maison du Poète által jegy­zett kötet 1963. február végére készült el, s bemutatása egy másik kései születésnapi rendezvény alkalmával, Kassák újabb párizsi kiállításának február 26-i megnyitóján történt a Denise René Galériában a műfordító költők és a Párizsban tartózkodó Kassák jelenlétében. A születésnapi verseskötet megjelenésének egyik első eredménye az volt, hogy a kétévente rendezendő francia költészeti biennálé előkészítésére tartott vacsorára Kassákot is meghívták; az összejövetelen elnöklő belga kultuszminiszter személye­sen üdvözölte őt, méltató szavak kíséretében fölolvasta a kötetből a Mesterembereket, s meghívta Kassákot a bien­náléra. Hogy a kinti ünneplés és siker milyen fontos volt Kassák számára, arról hazatérte után a következőképp nyilatkozott: „Ha Magyarországon tíz százalékát kapnám annak, amit kaptam a két és fél hónap alatt Párizsban, akkor azt mondanám, meg vagyok elégedve. [...] bármi­lyen körülmények vegyenek itthon körül, nem csökkentik munkakedvemet, nem tolhatják ki meggyőződésemet." 11 8 Megemlékezett a hetvenötödik születésnapról - csaknem egyéves késéssel - a nyugati magyar emigráció sajtója is. A cikkírók a kommunista diktatúrával szembekerült, a „mosz­kovita írástudók" által „szocialista árulónak" megbélyeg­zett, hosszú évekre elhallgattatott írót láttak Kassákban, közölve művei sorsáról azt is, hogy az Egy ember életét „a kommunista időkről szóló fejezeteket kihagyva" jelentették meg újra. 11 9 Az Irodalmi Újság a párizsi kiállítás és a francia nyelvű kötet megjelenése alkalmából Kassák Lajos üdvöz­lése címmel teljes kolumnányi összeállítást közölt. 12 0 A Brüsszelben megjelent Kassák-kötet címlapja, 1963 Külföldi születésnapi ajándékról egyről tudunk: Michel Seuphor 1963. február 7-én, párizsi találkozásuk alkalmá­val nyújtotta át Kassáknak 1962-ben megjelent La peinture abstraite című könyvének dedikált példányát. 12 1 1967 Kassák a nyolcvanadik születésnap megünneplésének eseményei után úgy vélte, sikerült mindent elérnie, amit magyar író és képzőművész még életében Magyarorszá­gon elérhet. 12 2 Szépíróként már 1957-től mind több lehetőséget kapott a nyilvános szerepléshez. Egymás után láttak napvilágot az 1920-as, 1930-as években írott regényeit, régebbi és újabb novelláit, új verseit tartalmazó kötetei. Versei gyak­ran szerepeltek az országos és vidéki napilapokban, iro­dalmi folyóiratokban, a rádió és az irodalmi színpadok műsorán. 1965-ben irodalmi munkásságáért megkapta a legmagasabb hivatalos elismerést: április 4-én a Kossuth­díj első fokozatával tüntették ki. Még ugyanebben az év­ben az a kívánsága is teljesült, hogy Mesterek köszöntése című versciklusa az ő elképzeléseinek megfelelően, az ál­tala írt előszóval, a maga választotta reprodukciókkal jelen­jen meg. Ő tervezhette a könyv borítóját és kötéstábláját is. 16

Next

/
Thumbnails
Contents