A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930

Kassák Lajos: Tolo-Porzellanwaren, 1924 vasbetonját középkori formákba szorító, szóval idegen tollakkal ékeskedő, ötletszegény építési modorral. Tevékenysége minden ágában: családi házon, nyári lakon, lakásberendezésen új, kevesebb külső reprezentációt, de több belső kultúrát nyújtó formák mellett vall hitet."

7

8 Ugyanakkor Nádai Pál a Magyar Iparművészet hasábjain arra figyelmeztetett, hogy „lakása dolgában az ember konzervatívabb, mint a köz- és családi élete bármely más megnyilatkozásában", s hogy az igények megváltoztatása „csak hosszú, meggyőző, lépésenként hódító kultúrmunka eredménye lehet". A hazai viszonyok és Molnár építészeti programja közötti ellentét érzékeltetésére a következőt írta: „E cinikus, petyhüdt és koravén társadalomban üdítő jelenség egy építész, aki boltkirakatok és gazdasági cselédlakások helyett a jövő építőformáin töri a fejét."

79 Kassák Tisztaság könyve című kötetének megjelenése, képarchitektúráinak, könyv- és plakátterveinek bemutatója nyomán idehaza polgárjogot nyert a konstruktivista könyvművészet és reklámgrafika, sőt megszerezte a szélesebb nyilvánosság előtti szereplés jogát a képarchitektúra is. A Tisztaság könyvét méltatok közül Hevesy Iván hívta fel a figyelmet arra, hogy a „roppant egyszerű eszközökkel, a könyv lapjainak ritmikus folttagolásával, néhány erős, fekete pontnak, léniának, kevés fekete számnak vagy betűnek a segítségével" Kassák „egy olyan újszerű, mégis szolidan hatásos szövegtervezést" valósított meg, melyet a magyar könyvművészetben „úttörő szerep fog megilletni". Hevesy révén immár Kassák képzőművészeti és reklámgrafikai munkásságával kapcsolatban is megfogalmazódott az az álláspont, hogy a konstruktivizmus az alkalmazott művészetek világában tölthet be igazi hivatást. Hevesy a kötetben publikált absztrakt konstruktivista képekről és szobrokról a következőket írta: „Egy igazi értelme volna csak ezeknek a csupán önmagukat adó formaösszetételeknek: ha nem önmagukban hirdetnék céljukat, hanem absztrakt, elvont szerkesztőtanulmányul szolgálnának azokhoz a gyakorlati megvalósításokhoz, amelyekből szintén kapunk néhány jól sikerült példát színpad- és reklámtervek alakjában."

8

0 Kassák 1928 márciusában megnyílt kiállításának erőteljes reklámgrafikai anyaga megerősítette ezt a vélekedést. Elek Artúr a kiállítás értékelése kapcsán szükségesnek tartotta leszögezni: a konstruktivizmus „dekoratív feladatokra való".

8

1 Iván Ede a konstruktivizmus megnyilatkozásai közül szintén a reklámgrafikában való érvényesülést ítélte igazán fontosnak, s ezzel kapcsolatban „a plakát rendeltetésében, céljában merően új stílus megvalósításáról" szólt. „Kassák néhány plakátterve - írta - valóban új kifejezője, summás összefoglalója annak a már szertemálló plakát-bőbeszédűségnek, amely egészen célját tévesztette. A tekintet, a szem, a figyelem szinte pillanat alatt érzékeli mindazt, amit ezek a plakátok ki akarnak fejezni!"

8

2 Az Esti Kurírban Boross Mihály a konstruktivista Kassák műveiről szólva szintén a plakátokat minősítette vitathatatlan értékű alkotásoknak.

83 A tömeghatás követelményéből kiindulva ugyanígy vélekedett Rabinovszky is. Kassák reklámgrafikai műveiről a következőt írta: „Igen jó plakátok. Olyan jó plakátok, hogy komoly kapitalista cégek megvették, kinyomtatták, kiragasztották, a közönség megnézte őket, és követte hívó szavukat."

84 A vita érdekes mozzanata volt, hogy a cikkírók egy része Kassák műveit szembesítette Kassák teóriáival. Boross Mihály a képarchitektúrák plasztikus jellegű részleteiben a képarchitektúra-elmélet cáfolatát látta. Rabinovszky a képarchitektúrákat mint annak bizonyítékait elemezte, hogy az igazi művészegyéniség le tudja győzni a „szikkadt doktrína fojtogató légüres terét is". A teória és a létrejött műalkotás közötti viszonyt illetően a másik észrevétele az volt, hogy a képarchitektúra nem töltheti be azt a társadalmi hivatást, amit a teoretikus Kassák szán neki. Mint kifejtette, a képarchitektúKassák Lajos: Magyar Hírlap, 1924, Országos Széchényi Könyvtár 20