A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930
rában megtestesülő „tiszta esztétikum" mozzanatai „túlon-túl sovány és szegényes táplálék ahhoz, hogy az életigenlés felkiáltójele legyenek", mondanivalóját „mesterséges akadályok torlaszolják el", így mint műalkotás „kevés beavatottnak okozhat csak némi örömet, a tömegek számára azonban közömbös marad". Rabínovszky megemlítette azt is, hogy az építés követendőnek vallott elveivel nem fér össze a képarchitektúrákban található megannyi ötletszerűség. Mindezekkel együtt a korábbi állapothoz képest egészében véve jobb lett a képarchitektúra megítélése. Rabinovszky például Kassáknak azzal a kinyilatkoztatásával is vitába szállt, hogy az ő munkái „nem esztétikusak". Szükségesnek tartotta fölhívni a figyelmet: „Kassák formáinak ritmusa, színeinek harmóniája még az abszurd kifejezési eszközt is túléli". A képarchitektúrák legfőbb jellegzetességének épp „a tiszta esztétikum", „a kellemes, az erőteljesen szép" jelenlétét tartotta. Iván Ede, aki Bortnyik kiállításáról beszámolva még arra sem volt hajlandó, hogy - mint megfogalmazta - a képarchitektúrának „művészettel való kapcsolatát elhiggye", s aki a „Bortnyikok" elmarasztalásként használt fogalmába nyilván Kassákot is beleértette, most valóságos védőbeszédet adott közre a képarchitektúra mellett, s a konstruktivista Kassákot „a művészeti elméletek, elvonatkozások harcos hitvallójának" nevezte. A Mentorban rendezett kiállítások és a nyomukban kialakult viták is szerepet játszottak abban, hogy a konstruktivizmus a továbbiakban az ettől mindeddig elzárkózó KUT tárlatain is helyet kapott. 1927-től Molnár Farkas építészként is kiállíthatott. Az 1929. évi szemlén pedig Bortnyik konstruktivista festményei, Kassák képarchitektúrái, Moholy-Nagy László kompozíciói is szerepeitek. 8 5 A konstruktivizmus képzőművészeti megnyilatkozásait bemutató Mentor tulajdonosainak szakmai bátorságát, a magyar képzőművészeti életben vállalt szerepük különlegességét, úttörő jellegét érzékelteti az is, ahogyan a kritika egy része Kassák műveinek a KUT tárlatain való megjelenését fogadta. Az Új Nemzedék az 1929. januári kiállításról szólva a következőket tartotta szükségesnek megjegyezni: „A mindent felszippantani és lemásolni akaró Kádár Bélák, a képarchitektúra »feltalálásán« egymással párbajozó Kassák Lajosok és Bortnyik Sándorok vagy Máttis Teutschok vagy nem tudom én kicsodák, mégsem lehetnek méltó kiállító társai az elemi erővel feltörő Egry Józsefnek, Márffy Ödönnek, Kmetty Jánosnak és még jó egynéhány művésznek." 8 6 A Napkeletben Genthon István „oda nem tartozó, bántó és kellemetlen jelenségeknek" nevezte a KUT tárlataira bebocsátást nyert Kassák-műveket, fölvetve velük és Trauner Sándor olajfestmény-fotómontázs kombinációjával kapcsolatban a „kiállításképesség" kérdését is. 3 7 A Nyugatban Rabinovszky Máriusz mint az „új tér- és formaalkotók" csoportjának „elefántcsonttornyos, romantikus mellékhajtását" említette meg Moholy-Nagy és Kassák képarchitektúráját. 8 8 EGY KÖNYVESBOLT HALÁLÁRA Nem tudni, pontosan mikor keletkezett Fenyő László a Mentort elsirató költeménye. A megjelentetés időzítése azonban hatásos volt. 1931 szeptemberében statáriumot hirdettek. 1932 nyarától, a kommunista mozgalom magyarországi vezetőinek letartóztatása és kettőjük kivégzése után rendőrségi hadjárat kezdődött a baloldal teljes mezőnye ellen. Ezzel egyidejűleg megerősödött a szélsőjobboldali mozgalom, a Kassák Lajos folyóiratborítói, 1927 21
