A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Buday György fametszetei

Szegedi Kis Kalendárium, a nyírségi parasztballadák és az Újhold című Radnóti verseskötet illusztrációin megjelenő csendőralakok a korabeli magyar vidék Budayék által is megtapasztalt mindennapi valóságára, az utóbbi két sorozatban az akasztófák az 1931 szeptemberében kihirdetett statárium következményeire, a munkásmozgalom számára tragédiát jelentő eseményeire utalnak, s a politikai helyzetjelentések tárgyszerűségével arról az üldözöttségről szólnak, mely a munkásmozgalommal kapcsolatban álló, baloldali elkötelezettségüket nyíltan vállaló Budayék nyomasztó élménye volt. A Faust-illusztráción Mefisztó 1932-es Walpurgis-éjt mutat Goethének újmódi boszorkányokkal; az uszító sajtó tollszáron, a militaristák kardon, a kapitalisták autón-volánon lovagolnak seprő helyett, pontosan érzékeltetve az akkori németországi helyzetet. A Székely népballadák illusztrációinak sorát megnyitó, közvetlenül egyik balladához sem kapcsolódó Székely feszület című metszet — keresztre feszített székely férfi táj fölé magasodó képe - a balladaszövegek és az illusztrációk tragikus világára rá vetíti a Trianon utáni történelmi sorsot is. Erre történő nyílt utalás Buday Erdély geográfiai alakját feketében, kopjafákkal teletűzdelve ábrázoló címlapképe is, mely Tolnai Gábor Erdély magyar irodalmi élete című könyvéhez készült. Az aktualizálás, az 1930-as évek magyar világára való 20