A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Buday György fametszetei
magánéleti helyzetéről, mindennapjainak hangulati és érzelmi hullámzásairól vallott, üzent. A bezártság e népballadai helyszíneiben szegedi műteremszobáinak cellára emlékeztető jellegét, saját hivatásával, illetve elhivatottságérzetével járó önkéntes rabság élményét örökítette meg. Még ihletettebben teremt formát, ábrázol helyzetet, amikor Bauer Lilla testi mivoltát felidézve a balladák hősnőinek párjuk utáni vágyakozását, mindent vállaló önfeláldozását metszi fába. A Híres Bíró Mátéhoz készített második illusztráció a toronyszobában vágyakozó királylánnyal és a tömlöcbe zárt rablókapitánnyal kettős portré a két egymással „távszerelemben" élő emberről, a külföldre szerződött táncosnőről és a szegedi magányában dolgozó fametszőről. Buday szabad kezet kapván kiadójától nemcsak az illusztrálandó balladarészletek kiválasztásához, hanem a kötet szöveg- és képanyagának megszerkesztéséhez is, a kiadvány egészének megkomponálásakor is helyt adott legszemélyesebb érzelmeinek. A kötet élére, a szennylap és a belső címlap közé kimondottan e célra beiktatott külön lapra azt a portréfametszetet helyezte, 16
