A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930
Összeomlás, Vészjel, Katasztrófa, valamint Kiss Vilma Menekülés című grafikája. Tragikus életérzésről adott hírt ifj. Németh Sándor Félelem, Vihar, Ravatalnál, Hófúvás, Haldokló című rajza. A Mentor tárlatainak látogatói abban is az 1920-as évek második felének progresszív magyar képzőművészetére ismerhettek, hogy a kiállítások anyagában a lázadás indulata csak elvétve, szinte kivételes megnyilatkozásként volt jelen. Ennek számított Derkovits Lázadók című grafikája, Szegedi Szűts István Lázadó című rajza és Dési Huber István Giandante X című szuggesztív portréja, mely utóbbi révén az olasz anarchizmus markáns alakjának szellemiségével találkozhatott, szembesülhetett a látogató. A lázadás-élmény megdöbbentő erejű kifejezése volt Bokros Birman Dezső Achim András-szoborterve, mely a szlovákiai magyar földművespárt megbízásából készült a századeleji békéscsabai agrárszocialista szervezkedés meggyilkolt vezetőjének emlékére. A jelenkor viszonyai közül való elvágyódásnak az a változata, melyet az Árkádia világát megteremtők képviseltek, a Mentor kiállítási anyagában Csabai Ékes Lajos Fürdőzők, Aktkompozíció, Ádám és Éva, Koncert, Három grácia, Fürdőző nők, ifj. Németh Sándor Faun és nimfa, Ámor és cinkosa, Fürdőzők, Frankel György Tájkép alakokkal, Szegedi Szűts István Erotica, Pán, Kentaur-legény, Nőrablás című grafikája, Schadl János Emberek és természet című festménye révén voltjelen. Ennek az elvágyódásnak az erkölcsi indítékát érzékeltette Schadl János kiállításának anyagából az Emberek, legyetek tiszták! című festmény. Jelen volt a Mentor több kiállításának anyagában a magyar avantgárdisták egy részének a tudományos, technikai és társadalmi fejlődésre alapozott jövőképe is. Ez a jövőkép Bortnyik és Kassák képarchitektúráinak, Bortnyik A zöld szamár, Az új Ádám, Kék akrobata, Két ember, Weimári Vénusz és Apollo című festményének interpretálásában utópiának tűnhetett, ám Molnár Farkas építészeti és lakberendezési tervei, a gazdag építészeti szakkönyv-anyag, Kassák reklámgrafikai és könyvművészeti alkotásai, valamint a Bortnyik és Kassák tervezte kirakatok révén mint jelenkori realitás is megismerhető volt. Az egyensúly, a harmónia eszményét, a racionálisan berendezett világ megteremtésének szándékát sugallta Markos György grafikáinak megannyi fekete-fehér geometrikus alakzata, Dési Huber István Arno menti házak, Milano-Naviglio című rézkarcának szerkezetes kompozíciója, Sugár Andor A Naviglio hídja című festményének a geometrikus absztrakció elvén nyugvó felépítése is. A Mentor kiállítási anyagából az is kitűnt, hogy a modern magyar képzőművészetet mennyire erőteljesen foglalkoztatta Ady személyisége és költészete. Bokros Birman Dezső 1924-ben készült szobra, a remekműnek számító A húszéves Ady a Mentorban került a nyilvánosság elé. Bokros Birman följegyzéseiből tudjuk, a szobor bronzpéldánya a kiállítás után - föltehetően a Mentorban történt bemutatás eredményeképp - Heltai Jenő, illetve az Athenaeum kiadó tulajdona lett, 1927-ben pedig kölcsönkért műtárgyként alkotója révén Nagyváradra, majd Csúcsára is eljutott, ahol Octavian Goga a Mentorban bemutatott példány alapján újabb bronzöntvényt rendelt. 6 2 A Mentorban látható volt Schaar Erzsébet Ady-szobra is. A mű ezt megelőzően a Nemzeti Szalon 1927 márciusi kiállításán szerepelt. 6 3 A Mentor grafikai bemutatóinak anyagában többek között Tihanyi Lajos litográfiája, Csorba Géza szintén a költő arcmását megörökítő rajza, Markos György tizenkét darabból álló illusztrációsorozata révén volt jelen az akkori fiatal generációk Ady-élménye. Dési Huber István: Diandante X, 1926, Szombathelyi Képtár Sugár Andor: Dési Huber István, 1926, Szombathelyi Képtár 15