A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930

A Mentor kiállítássorozata pontosan érzékeltette, hogy az egyes avantgárd irányzatok, illetve ezek szemléleti és formai jellegzetességei miképp voltak jelen a kortárs magyar művészetben. A közösségi művészet megteremtésének szándékából táplálkozó „új monumentalitást" reprezentálták Uitz Béla 1920-ban Bécsben kiadott Versuche című mappájának lapjai. E körbe sorolható Bortnyik freskótervnek készült A szűz és Banális motívum című rajza, Csorba Géza Jézus felbőszül Júdás árulásán című freskóterve is. A Mentor tárlatainak látogatói leggyakrabban az expresszionizmus és kubizmus egyéni változataival, illetve a két irányzat összefonódásának variációival találkozhattak. Az expresszionizmus-kubizmus drámaisággal telítetten, tragikus mondanivalók kifejezőjeként jelent meg Schadl János Golgota-festményein, Derkovits lázadás- és menekülésképein, Sugár Andor Haldokló és Golgota című rézkarcán. A drámai expresszionizmus maga nemében egyedülálló megnyilatkozásának számított Bokros Birman Achim Andrásszoborterve. A két irányzat keveredésének érzelmileg kevésbé telített változatát jelentették Schadl János, Kádár Béla, Bene Géza tájképei, Derkovits szegényember-rajzai, Dési Huber Ivók című rézkarca, Trauner Sándor női aktja. Az expresszionizmusnak a teljes absztrakcióig való eljutását példázták Máttis Teutsch János linómetszetei, Markos György Beethoven zenéjét illusztráló grafikái. A kortársak Kiss Vilma munkásságával kapcsolatban pedig a „posztexpresszionizmus" fogalmával találkozhattak. Rabinovszky Máriusz ugyanis mint e jelenség megnyilatkozását méltatta a festőnő műveit. A kubizmus változatai közül Kmetty tájábrázoló rézkarcai és akvarelljei, Csabai Ékes tájkép-rajzai, Dési Huber Sasso del Carmine című rézkarca az erőteljesebb szerkezetiségtől való eltávolodást érzékeltették. A látvány geometrikus analiSchadl János: Kisvárosi részlet, 1919, Magyar Nemzeti Galéria zálásának elvére épültek viszont Müller Dénes olaszországi tájakról, városrészletekről készült festményei, grafikái, H. Molnár Márta kollázsai, Schubert Ernő szénrajzai, Dési Huber Arno parti házak, Milano-Naviglio című rézkarca, Giandante X című portréja. A korabeli kritika jóvoltából a Mentor tárlatainak látogatója Müller Dénes művei kapcsán a „dekoratív kubizmus" fogalmával találkozhatott. E fogalomhoz H. Molnár Márta A gyermekszoba művészete címmel bemutatott kollázsait is hozzá lehetett kapcsolni. A különféle irányzatokhoz, a tradíciókhoz és az újító törekvésekhez való viszonyt illetően különleges alkotói megnyilatkozásnak számított Bokros Birman Adyról és László Mihályról készített fejszobra. A két portrén az ókori egyiptomi és asszír plasztikák formai zártsága, ünnepélyes nyugalma éppúgy fölismerhető volt, mint a kubizmus absztraháló jellege, az alapformák világa felé való törekvése és az expresszionizmus érzelmek kifejezésére, erőteljes lélektani ábrázolásra, szuggesztív hatásra irányuló szándéka. Magyarországi kiállítóhelyen történt bemutatkozás - ekképp művészettörténeti jelentőségű esemény - volt a konstruktivizmus Mentorban lezajlott színre lépése. Bortnyik képarchitektúráival már 1923 decemberében találkozhattak a könyvesbolt látogatói. 1925 februárjában, Bortnyik önálló kiállításán nemcsak ezek voltak láthatók, hanem a Bauhaus ihletésű weimári és budapesti olajképek, valamint Az Eiffeltorony násznépe című Cocteau-darab színreviteléhez készített díszlettervek is. A konstruktivizmus magyarországi vagy legalábbis budapesti - meghonosítására irányuló offenzívának tűnt, hogy ezt a kiállítást rögtön Molnár Farkas Kmetty János: Városligeti részlet, 1920 k., Magyar Nemzeti Galéria 16