A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930

csődöt és az azonnali bezárást elkerüljék, 1930 februárjá­ban a tulajdonjogot átruházták egy másik könyvkereske­dőre, Günsberger Dezsőre, és mint cégvezetők dolgoztak tovább az általuk alapított üzletben. Négy hónap elteltével iparengedélyüket is visszaadták, s ezzel minden kapcsola­tuk megszakadt a könyvesbolttal. A Mentor ezt követően a szintén csődbe jutott új tulajdonos és hitelezői közötti alku­dozás tárgyává vált, majd árverés útján osztrák tulajdonba került. A Bücherfreund nevű bécsi könyvkereskedő cég ki­árusította a könyvkészletet, és 1930 októberében megszün­tette a könyvesboltot. 5 9 HAZAI AVANTGÁRD A Mentor által rendezett kiállítások látogatói a kortárs ma­gyar képzőművészet szinte valamennyi progresszív törek­vésével és jellegzetességével megismerkedhettek. 6 0 A sze­génység világa s e világ szereplői iránti szociális, humánus elkötelezettség, melyet mint hagyományt Nagy Balogh Já­nos és a fiatal Egry József munkásságához lehet kapcsolni, már az egyik első kiállításon, Márkus Imre munkásokat, ka­tonákat, iddogáló embereket ábrázoló rajzain, pasztelljein megjelent, s folytatódott Csabai Ékes Lajos Nyomortanya, Munkás, Derkovits Gyula Koldus, Nyomor, Favágó, Köszö­rűs család, Kertésznő, Kertész, Markos György Koldusok szemétdombja című grafikáján. Ez a szemlélet hatja át Ma­kai Erzsébet dániai rajzsorozatának Öreg dán hajós, Öreg dán nénike, Szegény tilinkós, Öreg imádkozó néni, A rab asszony reménysége című darabját, Müller Dénes Szegény­házi öregember, Angyalföld, Szegedi Szűts István Munkás, Földmunkás, Tiszavidéki paraszt, ifj. Németh Sándor Öreg­ség, Zsellérviskó, Szegénység, Parasztcsalád, Sirató asz­szony, Kocsmai alak, Korcsmázók, Kőtörők, Schadl János A szegények tele, A prostituált nők, A bányászok élete, Dési Huber István Ivók, Sugár Andor Hajóvontatás a Naviglion, Schubert Ernő Mosogató, Sikáló, Mosogató lány, Varrónő, Alvó nő című alkotását. Schubert Ernő: Sikáló, 1928, Szombathelyi Képtár A bibliai hasonlatok alkalmazása, Szabó Júlia épp Schadl János műveit jellemző megfogalmazásával élve „a vallási témák új tartalmakat beleérző, szenvedélyesen szub­jektív átélése" a Mentor kiállításainak anyagában művek egész sora révén megfigyelhető volt. 6 1 Schadl János retros­pektív tárlatán az 1919-ben festett Szent Ferenc, az 1921­ben keletkezett Szent szobor, Kálváriadomb, az 1924-ben készült Máriaszobor és az 1926-ból származó, tehát közvet­lenül a kiállítás előtt festett Golgota és Mária a gyermekkel hatásosan érzékeltette, hogy a magyar aktivisták jelenkori történelmi megrázkódtatások és konfliktusok, az általuk átélt kétségbeesés és katasztrófa megjelenítése végett folya­modtak a vallásos témákhoz. A megváltástörténet modern kori értelmezése, a bibliai szereplők és események husza­dik századi élmények és tapasztalatok alapján történő meg­jelenítése jellemezte Csabai Ékes Lajos Hegyibeszéd, Sír­batétel, Szegedi Szűts István Madonna, Apostol, Júdás, ifj. Németh Sándor Ház a kálvária alatt, Sugár Andor Golgota című művét, továbbá Csorba Géza Péter felbőszül Júdás árulásán című freskótervét, Jézus, Piéta című rajzát. A jelen­korról és a jelenkorhoz szólt Kiss Vilma találóan „együgyű­nek" nevezett vallásossága is, melyet a Mentorban a Jákob álma, Mária és Márta, Szent Ferenc prédikál, Lázár feltá­masztása, Szent Antal megkísértése, Mária mennybemene­tele, Getzemani kert, Krisztus megkísértése, Illés szekere, Krisztus meggyógyítja a vakot, Krisztus a keresztfán, Krisz­tus a tengeren jár, Piéta című grafika reprezentált. A Mentor kiállításai nyomán - különösen Schadl János tárlata révén ­a látogatók számára fölismerhető és átélhető volt, hogy a vallásos témához, a megváltástörténet bizonyos részeihez való vonzódás mélyén többek között az a szociális és humá­nus elkötelezettség rejtezett, mely a szegényemberek vilá­gáról készült műveket jellemezte. A szorongás és üldözöttség élménye közvetlenebb ábrá­zolás révén is jelen volt a Mentor kiállításainak anyagában. Derkovits Gyula kiállításán olyan fontos művek révén, mint az Üldözött, a Menekülők és az Anya gyermekével. Ezt az egyéni és közösségi élményt fejezte ki Markos György 14 Derkovits Gyula: Favágó, 1923, Magyar Nemzeti Galéria

Next

/
Thumbnails
Contents