A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930
csődöt és az azonnali bezárást elkerüljék, 1930 februárjában a tulajdonjogot átruházták egy másik könyvkereskedőre, Günsberger Dezsőre, és mint cégvezetők dolgoztak tovább az általuk alapított üzletben. Négy hónap elteltével iparengedélyüket is visszaadták, s ezzel minden kapcsolatuk megszakadt a könyvesbolttal. A Mentor ezt követően a szintén csődbe jutott új tulajdonos és hitelezői közötti alkudozás tárgyává vált, majd árverés útján osztrák tulajdonba került. A Bücherfreund nevű bécsi könyvkereskedő cég kiárusította a könyvkészletet, és 1930 októberében megszüntette a könyvesboltot. 5 9 HAZAI AVANTGÁRD A Mentor által rendezett kiállítások látogatói a kortárs magyar képzőművészet szinte valamennyi progresszív törekvésével és jellegzetességével megismerkedhettek. 6 0 A szegénység világa s e világ szereplői iránti szociális, humánus elkötelezettség, melyet mint hagyományt Nagy Balogh János és a fiatal Egry József munkásságához lehet kapcsolni, már az egyik első kiállításon, Márkus Imre munkásokat, katonákat, iddogáló embereket ábrázoló rajzain, pasztelljein megjelent, s folytatódott Csabai Ékes Lajos Nyomortanya, Munkás, Derkovits Gyula Koldus, Nyomor, Favágó, Köszörűs család, Kertésznő, Kertész, Markos György Koldusok szemétdombja című grafikáján. Ez a szemlélet hatja át Makai Erzsébet dániai rajzsorozatának Öreg dán hajós, Öreg dán nénike, Szegény tilinkós, Öreg imádkozó néni, A rab asszony reménysége című darabját, Müller Dénes Szegényházi öregember, Angyalföld, Szegedi Szűts István Munkás, Földmunkás, Tiszavidéki paraszt, ifj. Németh Sándor Öregség, Zsellérviskó, Szegénység, Parasztcsalád, Sirató aszszony, Kocsmai alak, Korcsmázók, Kőtörők, Schadl János A szegények tele, A prostituált nők, A bányászok élete, Dési Huber István Ivók, Sugár Andor Hajóvontatás a Naviglion, Schubert Ernő Mosogató, Sikáló, Mosogató lány, Varrónő, Alvó nő című alkotását. Schubert Ernő: Sikáló, 1928, Szombathelyi Képtár A bibliai hasonlatok alkalmazása, Szabó Júlia épp Schadl János műveit jellemző megfogalmazásával élve „a vallási témák új tartalmakat beleérző, szenvedélyesen szubjektív átélése" a Mentor kiállításainak anyagában művek egész sora révén megfigyelhető volt. 6 1 Schadl János retrospektív tárlatán az 1919-ben festett Szent Ferenc, az 1921ben keletkezett Szent szobor, Kálváriadomb, az 1924-ben készült Máriaszobor és az 1926-ból származó, tehát közvetlenül a kiállítás előtt festett Golgota és Mária a gyermekkel hatásosan érzékeltette, hogy a magyar aktivisták jelenkori történelmi megrázkódtatások és konfliktusok, az általuk átélt kétségbeesés és katasztrófa megjelenítése végett folyamodtak a vallásos témákhoz. A megváltástörténet modern kori értelmezése, a bibliai szereplők és események huszadik századi élmények és tapasztalatok alapján történő megjelenítése jellemezte Csabai Ékes Lajos Hegyibeszéd, Sírbatétel, Szegedi Szűts István Madonna, Apostol, Júdás, ifj. Németh Sándor Ház a kálvária alatt, Sugár Andor Golgota című művét, továbbá Csorba Géza Péter felbőszül Júdás árulásán című freskótervét, Jézus, Piéta című rajzát. A jelenkorról és a jelenkorhoz szólt Kiss Vilma találóan „együgyűnek" nevezett vallásossága is, melyet a Mentorban a Jákob álma, Mária és Márta, Szent Ferenc prédikál, Lázár feltámasztása, Szent Antal megkísértése, Mária mennybemenetele, Getzemani kert, Krisztus megkísértése, Illés szekere, Krisztus meggyógyítja a vakot, Krisztus a keresztfán, Krisztus a tengeren jár, Piéta című grafika reprezentált. A Mentor kiállításai nyomán - különösen Schadl János tárlata révén a látogatók számára fölismerhető és átélhető volt, hogy a vallásos témához, a megváltástörténet bizonyos részeihez való vonzódás mélyén többek között az a szociális és humánus elkötelezettség rejtezett, mely a szegényemberek világáról készült műveket jellemezte. A szorongás és üldözöttség élménye közvetlenebb ábrázolás révén is jelen volt a Mentor kiállításainak anyagában. Derkovits Gyula kiállításán olyan fontos művek révén, mint az Üldözött, a Menekülők és az Anya gyermekével. Ezt az egyéni és közösségi élményt fejezte ki Markos György 14 Derkovits Gyula: Favágó, 1923, Magyar Nemzeti Galéria
