A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930
pozhattak és beleolvashattak a Bauhaus könyvsorozatába és Le Corbusier műveibe. 1 8 A kettejük emlékezetében évtizedeken át megőrzött néhány tétel valójában csak a jéghegy csúcsának tekinthető. Korabeli sajtóhíradásokból tudjuk, a Mentor több alkalommal a modern képzőművészet egy-egy tárgyköréről összeállított könyvanyaggal lepte meg vendégeit, olyan kiadványok sokaságával, melyek fölbukkanása Budapesten kulturális események számított. 1 9 A szenzáció erejével hatott az a német nyelvű könyvanyag, mellyel a Mentor - korabeli fényképfölvétel tanúsága szerint - 1925 márciusában az új építészetet bemutatni és népszerűsíteni törekedett. Ennek a Molnár Farkas által összeállított kollekciónak olyan darabjai voltak, mint Willi Baumeister, Jean Krämer, Joseph Hoffmann és Max Taut építészeti munkáinak kötete, Le Corbusier Stuttgartban kiadott Zwei Wohnhäuser [Két lakóház], Kommende Baukunst [A jövő építészete] című könyve, Ludwig Hilberseimer Großstadtarchitektur [A nagyváros építészete] című műve, Richard J. Neutra Wie baut Amerika? [Hogyan épít Amerika?] és Walter Curt Behrardt Der Sieg des neuen Baustils [Az új építészeti stílus győzelme] című munkája, továbbá néhány más reprezentatív kiadvány: Moderne dänische Baukunst [Modern dán építészet], Internationale neue Baukunst [Nemzetközi új építészet], Moderne Architektur [Modern építészet], Bauforme in Eisenbeton [Vasbeton építészeti formák], Die Kleinstwohnung [A minimállakás]. Kuriózumnak számítottak a magyar fővárosban a Mentor idegen nyelvű szépirodalmi könyvei is, például a berlini Malik Verlag német fordításban hozott kortárs orosz regényei Vas István közülük Ehrenburg Mihail Lükov, Lázár Vilmos pedig Gladkov Cement című regényét említi 2 0 -, a német és francia avantgardista költők, például Apollinaire, Reverdy, Eluard, Ivan Göll művei. Vas István Apollinaire Calligrammes [Kalligrammok] és Ivan Göll Der Eiffelturm [Az Eiffel-torony] című kötetét, Lázár Vilmos Jules Romains Le charge des autobus [Az autóbuszok rohama] című művét hozza fel a Mentor izgalmas külföldi avantgárd szépirodalmi anyagára jellemző példaként. 2 1 Izgalmassá tette a Mentor könyvanyagát az is, hogy a tulajdonosok az ifjúság épülésére szolgáló irodalom fogalmát a lehető legtágabban értelmezték. Belefértek ebbe nemcsak az olyan jellegű kiadványok, mint Benedek Elek Magyar mese- és mondavilág című gyűjtésének kötetei, Gárdonyi Géza és Verne Gyula munkái, Rákosi Viktor Korhadt fakeresztek című regénye, Nagy Béla Fölfedezők, világjárók című összeállítása, hanem olyan művek is, mint Feldmann Sándor A nő ösztönélete című „pszichoanalitikai tanulmánya a szexuálpatológia köréből", Richard Maerwald Okkultizmus és spiritizmus a természettudomány megvilágításában című könyve, Freud munkái, közöttük A mindennapi élet pszichopatológiája eredeti német nyelvű kiadásban, Imago című folyóiratának régebbi és újabb számai, valamint a weimári köztársaság „Nemi kutató és tanácsadó intézetének" - Institut für Sexualforschung und Sexualberatung - kiadványai. Más szempontból ígértek különleges olvasnivalót a korabeli magyar könyvkiadás Oroszország jelenéről szóló kiadványai, például Huszár Károly Az égő Oroszország című könyve és A mai Szovjet-Oroszország című kötet. 2 2 Megvásárolhatók - vagy tanulmányozhatók - voltak a Mentorban az 1920-as évek elejétől egymás után színre lépő magyarországi avantgárd csoportosulások legtöbbnyire csak néhány számot megért folyóiratai: az Új Kultúra, a Magyar írás, a Jel, az Új Föld, az Is, majd az emigrációból hazatért Kassák szerkesztésében megjelenő Dokumentum, Munka, a köztudottan kommunista irányítás alatt álló 100%. A Mentor kirakatában állandó helye volt a Nyugat és a kolozsvári Korunk új számainak, a Képzőművészek Új Társasága által megjelentetett KUT példányainak. A Mentor az akkori gyakorlatnak megfelelően könyvkiadásra is vállalkozott. Bródy László Bábszínház és Enczi Endre Új passió című színműve, György Oszkár Titkok és Bús Ilona Napkorong című verseskötete, György Oszkár Jóság címmel közölt Verlaine-fordításai ma inkább azt érzékeltetik, hogy a Mentor szívügyének tekintette a pályakezdő fiatalok-nyilvánosság elé segítését. Elképzelhető, hogy a könyvesbolt csak a nevét adta ezeknek az esztétikailag többnyire mérsékelt színvonalú műveknek a megjelentetéséhez. Kiadói ötletességről és becsvágyról tanúskodik a Székely Béla - Kudelkáné publicista és műfordító testvérbátyja - és Varsányi Géza szerkesztésében Benjamin Disraeli, Mocher Sforim, Izrael Zangwill és Carl Emil Franzos egy-egy regényének megjelentetésével, Németh Andor, Benjamin ben Karcagi, Váradi Andor, Székely Béla műfordítói közreműködésével elindított, ám rögtön félbe is szakadt Menorah könyvek című sorozat, mely a modern zsidó irodalom magyarországi megismertetésében játszhatott volna fontos szerepet. Az 1929-ben megjelent Magyar Zsidó Lexikon közlése szerint Székely Béla és Varsányi Géza Menorah címmel kulturális szemlét is alapított. Ennek példányait nem találtuk meg. ELŐADÁSOK, VITÁK Az akkori magyar szellemi élet progresszív személyiségei közül többen nemcsak műveik révén voltak jelen a Mentorban, hanem a könyvesbolt gyakori látogatóiként, az ottani rendezvények főszereplőiként, résztvevőiként is. Az 1923 őszétől egymást követő irodalmi estek, irodalmi, művészeti, természet- és társadalomtudományi kérdésekről rendezett viták szervezett formában lezajló változatai voltak annak az állandó eszmecserének, mely a Mentor könyveket, folyóiratokat tanulmányozó vendégei között folyt, legtöbbször a tulajdonosok közreműködésével. A rendezvények helyszíne az a hol „szalonnak", hol „olvasószobának", hol „galériának" nevezett, mindössze 30-35 főt befogadó hátsó helyiség volt, melyet eredetileg raktárnak használtak. Az előadások legalább annyira széles látókörről, modern ízlésről, napra kész tájékozottságról, az új jelenségek iránti szenvedélyes érdeklődésről tanúskodtak, mint a bolt könyv- és folyóiratanyaga. Az akkori fiatal író-, művész- és tudósnemzedék gyökeres megújulást akaró tagjai léptek műveikkel, gondolataikkal a bolt vásárlói, baráti köre által biztosított nyilvánosság elé, de élt ezzel a lehetőséggel a beérkezettek több neves személyisége is. A Mentor egyik korai rendezvénye Révész Béla 1924. január 16-án megtartott szerzői estje volt. 2 3 írók további önálló bemutatkozásai közül Tersánszky Józsi Jenő két évvel később megrendezett szerzői estjéről tudunk. Szabados Piroska és Palasovszky Ödön 1923. november 16-i előadóestjén - melyet ismereteink alapján a Mentor első rendezvényeként tarthatunk számon - Ady, Babits, Stefan George, Rilke, Ivan Göll, Rubiner és Jouve versei, Simon Jolán 1926. június 4-i előadóestjén többek között Kassák és Kurt Schwitters művei hangoztak el. Föltételezhető, hogy nemcsak a szerzői estekből, hanem az előadóestekből is több volt, ám ezeknek a sajtóban nem maradt nyoma. 8
