A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
A Mentor Könyvesbolt és Galéria 1922-1930
A könyvismertetések, előadások, viták, szemináriumnak nevezett összejövetelek szinte megszakítás nélküli hosszú sora érzékelteti leghatásosabban a Mentor által az irodalom, a tudomány és a művészet új törekvéseinek megismertetése érdekében végzett céltudatos munkát s a szellemi műhely létrehozására irányuló törekvést. Hevesy Iván, Körmendy Ferenc, Ligeti Pál, Mittay László, dr. Gedő Simon, Pátzay Pál, Németh Antal, Turóczi-Trostler József, dr. Czutor Károly, Benedek Marcell, Sárközi György, Laczkó Géza, Raith Tivadar, Bortnyik Sándor, dr. Bródy Imre, Dienes Valéria, dr. Décsi Margit, Varró István, Komlós Aladár, Bálint Imre, Gyergyai Albert, Ignotus Pál, Komor András, Szabó Lőrinc, Szegi Pál, Wolf Ernő, Kovács Kálmán, Kecskeméti György, Kassák Lajos, Szász Zoltán, Osvát Ernő, Justus Pál, Nemesné M. Márta, Zeichmester Ida közreműködésének eredményeképp olyan témákról hangzottak el legfrissebbnek számító információk, megvitatására szánt gondolatok, mint a művészet egyetemes története, az új művészeti irányzatok létjogosultsága, költők világnézete, a filmjáték esztétikája, új színházi bemutatók, aktuális színházi kérdések, az atomelmélet újabb eredményei, Mereskovszkij munkássága, a mai ember kálváriája, a színpad művészete, írók írókról, Coudenhove-Kalergi Páneurópa-gondolata, az izmusok halála, Jean Cocteau és Ivan Göll költészete, a csillagok élete, Tairov és a modern orosz színjátszás, a családi nevelés problémái, a legújabb magyar memoárirodalom, az új művészet, a századvég és a századforduló modern magyar költészeti törekvései, a színpad morálja, az európai gondolat válsága, az európai megújulás lehetőségei, Kassák Napok, a mi napjaink című regénye, irodalom és világszemlélet, a gépkorszak művészete, az individuálpszichológia és pedagógiai vonatkozásai. A könyvesbolt műhelyjellegéről tanúskodik az is, hogy több előadás voltaképp élőszóban megfogalmazott vagy tézisekben összefoglalt előzménye volt nem sokkal későbbi könyveknek. A Mentor szellemi közegében kezdődött el, vagy játszódott le részben Hevesy Iván A filmjáték esztétikája és dramaturgiája (1925), Kovács Kálmán A színpad erkölcse (1927) és Komlós Aladár Új magyar líra (1928) című könyve megszületésének folyamata. Visszavezethető a Mentorban tartott előadásokhoz Németh Antal A térszínpad című cikke (Magyar írás, 1926. 7-8. 51-52.) és Bortnyik Sándor Technika és művészet című írása (Tér és Forma, 1930. 3. 149-154., 12. 503-508.) Legalább ennyire fontos volt, amit az avantgárd irodalom, képzőművészet, színház, valamint a megújuló filmművészet törekvéseit, az irodalom és a világnézet kapcsolatának problematikáját bemutató, az akkori kulturális élet eseményeit tárgyaló előadásoktól a hallgatók vagy a viták alkalmi résztvevői kaptak. Az előadások adatait összegyűjtő és feldolgozó Lengyel András említi: József Attila föltehetően dr. Czutor Károly előadásain hallott először a modern atomelméletről. 2 4 József Attila azonban csak egyike volt azoknak, akiknek szellemi fejlődésében, vonzalmaik kialakulásában szerepet játszott mindaz, ami a Mentor előadásain, vitáin elhangzott. Olyan művelődéstörténeti jelentőségű folyamatnak lehettek megtapasztalói és megértői, sőt többé-kevésbé résztvevői is, mint az avantgárd második magyarországi megjelenése, társadalmi és politikai szerepvállalásra tett újabb kísérlete, létjogosultságáért folytatott küzdelme, majd hívei egy részének fokozatos eltávolodása. Néhány vita anyaga az elhangzás után szinte azonnal az irodalmi és művészeti élet szélesebb nyilvánosságához is eljutott, újabb érdeklődőket és érdekelteket késztetve fontos problémákkal való szembenézésre, állásfoglalásra. Bortnyik Technika és művészet című írása révén A gépkorszak művészete című előadás téziseivel lehetett megismerkedni. Az Irodalom és világszemlélet címmel rendezett eszmecsere vitaindító előadásai - Ignotus Pál és Kassák Lajos fejtegetései - pár hét múlva a Nyugat hasábjain voltak olvashatók, s a polémia a folyóiratban folytatódott. (Világnézet és irodalom. Egy vitaest előadásai. Ignotus Pál: Monsieur Homais rehabilitálása.; Kassák Lajos: A művészet társadalmi produktum. Nyugat, 1929. I. 340-349.; Ignotus Pál: Fiatalság, fiatalosság. Nyugat, 1929. I. 409-413.) JEGYEK KAPHATÓK A Mentor az egymás után szerveződő hazai avantgárd csoportosulásokat nemcsak kiadványaik propagálásával és árusításával támogatta, hanem előadóestjeik, zenei és színházi vállalkozásaik reklámozásával is. Jórészt Lengyel András kutatásai alapján csaknem félszáz olyan modern irodalmi, zenei színházi rendezvényről tudunk, melyek sikeréhez plakátjaik, szórólapjaik elhelyezésével, belépőjegyeik árusításával a Mentor igyekezett hozzájárulni. Ezen a téren is számíthatott a könyvesbolt segítségére a Magyar írás köre, a Vajda János Társaság, az Új Művészek Szabad Egyesülete, a Zöld Szamár Színház, az Új Föld, a Rendkívüli Színpad és a Cikk-cakk estek társulata, a Művészi Bábszínház nevű vállalkozás, az Is, a Dokumentum és a Független Új Művészek csoportja. Közönséget szervezett a Mentor az évről-évre ismétlődő zeneakadémiai Ady-estek, Fenyő Rózsi és Simon Jolán előadóestje, továbbá Kassák és Nádass József szerzői estje számára, valamint ismeretlen nevű fiatalok bemutatkozásához is. A jegyárusítás olykor a szolidaritásvállalás föltűnő megnyilatkozásának számított. Néhány rendezvény ily módon történő patronálására csak kevés vagy épp egyetlen más könyvesbolt sem vállalkozott. Egyetlen jegyárusító helye volt a Mentor a Zöld Szamár Színház előadásainak és az Is rendezvényeinek. KIRAKATOK A Mentor tevékenységét hatásosan érzékeltette a könyvesbolt kirakata. Sokak számára az volt az első maradandó élmény, ami az utcáról a szemük elé tárult. Borsos Miklós írja: „Megpillantok egy egészen kicsi bolt kirakatában egy furcsa kőszoborfélét; vörös volt. A kis könyvesbolt cégtáblájára az volt kiírva: MENTOR. A kirakat közepén a könyvek között egy vízfestmény. Nagy víz, hullámok rajzolva bele, csónak, benne emberek, halászok. A kis kép rózsaszínnel, kékkel, sárgával és vörösbarnával volt festve, rajzolva. Elbűvölve néztem. Ki lehet ez? Az ajtón látok egy kék fedelű folyóiratformát, rajta három nagy betű: KUT. Alatta kis cédulán: Képzőművészek Új Társasága kiállítás. Benyitottam." 2 5 Lázár Vilmos is mint „boltba becsaló" látnivalóról ír a Mentor „polgárpukkasztó kulturális csemegékből" összeállított kirakatáról. 2 6 Még nagyobb föltűnést keltettek a boltban zajló rendezvényekkel kapcsolatos összeállítások. A Mentor egyik korai reklámnyomtatványából tudjuk, hogy „speciális kirakatokban" rendszeresen bemutatták az előadások és viták témáinak szakirodalmát, továbbá a szerzői vagy előadói esteken szereplő írók műveit. A Mentor kirakatainak sorát a Lengyel András által fölkutatott sajtóhíradások tanúsága szerint kép9
