Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Érsekújvár (Kassák Múzeum, 1992)

100

100 Kapu előtt állok az elfelejtett ház kapuja előtt az alkonyatban íme a gyermek ki batyuval a hátán elvándorol e tájról kedvese még nem volt hiszen alig látszott ki a földből s a szülői gyámoltalan emberek a Nagyisten árnyékában hervadoztak emlékszik még apjára amint kialudt szivarral a fogai között ott állt a piactéren s várta hogy hajnalonként ráharmatozzanak az Úr harangjai s emlékszik még az anyjára ki ott sírdogált a nagy teknők előtt s a nehéz gőzökben néha megjelentek az angyalok fügét datolyát és cseresznyét hoztak tiszta ingecskéjükben s kövér kezecskéjükkel elsimították a mosónő szeméből a hajakat a gyermek itt áll a kapu előtt és mindenre emlékszik a férfiakra az asszonyokra az állatokra az ablakok előtt s a virágokra amint kinyílnak és halkan énekelnek a szélben komoly nagy ember ő már itt áll most fáradtak a szemei s a tarisznyáját unottan elvetette magától adjatok egy pohár vizet mondja kínáljatok meg egy harapás kenyérrel hallja a szavait vár s látja hogy senki sem ébred föl a hangjától vizet és kenyeret mondja újra szomjas vagyok és éhes vagyok érzem most mindenki rám néz de senki sem lát engem alkonyodik a fák sárgán hullatják leveleiket. 1929 26