Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934
avantgarde mozgalomnak, mint Tatlin tornya az orosz konstruktivizmusnak,vagy Malevics négyzete a szuprematizmusnak. Az 1926-ban hazakészülő,majd Budapestre visszatérő Kassák a magyar közönséggel is ismertetni akarja egészen didaktikus formában mozgalma formai eredményeit, leválasztva azokról az Uitz, Máttis-Teutsch és mások által még a húszas években is tovább éltetett expresszionizmust,a Bortnyik által képviselt kubisztikus figuratív stílust és minden felesleges díszítményt,mely a puritán képarchitektúra-elvtől idegen volt. Mozgalma védelmében és magyarázatául adta ki 1926-ban vers, manifesztum és technikai-műfaji leírás kötetét a Tisztaság könyvét. Ebben az első írás magáról a könyvről szól, majd megjelenik benne A ló meghal, amelyet a 2 x 2 lapjairól kevesen ismerhettek Magyarországon. Ezután az új színpadművészetért szót emelő írás következik, majd a reklámról már külföldi folyóiratokban is közreadott nyilatkozat,végül a számozott versek magyar, német és angol nyelven. A Tisztaság könyve maga mintapélda az olyan reklámra, mely „elementáris színeivel és dinamikus formatagozódásaival kíváncsivá és határozottá tesz bennünket",amely „egyenes vágású, könnyen összefogható betűivel,a papírfelület sötét és világos térelosztásával, mint nyugodt és egyszerű tárgy minden individuális művészkedésnél ...bizalmat keltőbb." Kassák ebben az írásában kinyilatkoztatja, hogy nyomdai termékeiben a húszas években tudatosan igyekszik elkerülni a „pszeudoexpresszionizmust",s a nyomdai anyaggal ellentétesnek vallott „formalizmust". „A fölösleges díszítés által a könyv elveszti sajátos karakterét" - írja Kassák, miközben feleségéhez Párizsból írt leveleiben a Tisztaság könyve nyomdai kivitelezésekor szigorúan számon kér minden színárnyalatot,minden pontot és minden léniát. 7 A Tisztaság könyvében Kassák és Simon Jolán közös műveként cikornya nélküli egyenesek, helyükön alkalmazott vonalak adnak hangsúlyt az írott szónak.A címlap vörös vonalai ugyanazzal a barnásvörös színnel nyomottak, mint a belső oldalak tagolása. A Tisztaság könyve két címlappal jelent meg.Az olcsóbb,„propaganda" változatnak a címlapja egyszerű szürke-fehér mértani szerkezet.A számozott kiadáson Kassák egyik legkiérleltebb, újságkivágatokból és színezett mértani elemekből ragasztott képarchitektúra-kollázsának szürke-fehér grafikai redukciója látható a címlapon, mellette 90 fokban elfordított vonalak között magyarázószöveg,a címfelirat alatt és felett újabb barnásvörös lénia. Mindkét címlapnak van folytatása Kassák későbbi, budapesti lapjain és kiadványaiban. Az 1926-27-ben megjelent Dokumentum címlapjai a Tisztaság könyve díszesebb kiadásának bonyolultabb kép-szöveg rendszerét ismétlik a szöveghez képarchitektúrákat, kollázsokat illesztve, míg a számokat-betűket egy-egy egyenletesen befestett színes négyszög alányomásával és ezektől eltérő színű léniákkal kiemelő Munka a Tisztaság könyve olcsóbb kiadásának egyszerűbb címlapját követi. A Munka első két évfolyamában (1928-29) a címlapok egyedüli variációs lehetősége a szín. Noha már a bécsi MÁban felváltotta a MA első korszakának fekete-fehér,vörös-fehér szigorát valami más,de nem kevésbé ünnepélyes színválasztás,a Munka első számainak címlapja azonban szinte játékosan változik vörösből sárgára,szürkéről barnára,liláról zöldre vagy eleven kékre. 90
