Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934

A Munka első számában közölt bevezető számadásban ezt olvashatjuk: ,,Ma a lélek és értelem, művészet és technika között való harmóniát sürgetjük,...nem a határok rajongó egybeömlésére gondolunk (mint a MA első patetikus idejében),sem azok konstruktivista megszűkítésére, (mint a MA második periódusában),... hanem az elemek teljes önkormányzatát és mozgásszabadságát tartjuk helyénvalónak."

8 A Munka címlapjai tipográfiájukkal fejezik ki ezt a sok területre kiterjesztett programot. A Munka szerkesztésében és tipográfiájában előkép és eszménykép a Bauhaus-kiadványok sorozata,Moholy-Nagy László tipográfiája.Hasonló külalakkal jelennek meg a Mentor könyvesbolt kiadványai,a Hungária Hírlapnyomda termékei. A Munka 1929. januári számában recenzió jelenik meg Jan Tschichold : Die Neue Typographie című könyvéről

9 A recenzió aláhúzza Tschichold célkitűzései közül az egyéniség és nemzetfölöttiség eszméjét, mely egzakt geometriai formákban ölt testet. Fontos követelmény az eleven beállítás,díszítetlenség,világosság és gazdaságosság,valamint az asszimetria, mint a funkcionális alkotás ritmikus kifejezése. A betűtípusok tárgyalásánál a recenzens kiemeli a vékony és világos vonalú betű szépségét, és kinyilvánítja, hugy az új betűtípusokat mérnöknek kell megkonstruálnia. Kassák Lajos a húszas évek végén tipográfia-terveivel, könyveivel, reklámplakátjaival Budapesten és külföldön kiállításokon szerepel,

s saját lapjain kívül más lapok hasábjain is megjelenik.1927-ben Mannheimbe küldi plakátjait, könyvterveit a városi Kunsthalleben rendezett kiállításra,1930-ban pedig a Könyv- és Reklámművészek Kiállításán szerepel a budapesti Iparművészeti Múzeumban.

1

0 Könyv-és plakátterveivel és korszakjelző írásával a hazai legkomolyabb szaklap,a Magyar Grafika 1928. május-júniusi számában jelent meg. Az Útban az elementáris tipográfia felé című cikkében Kassák az orosz kereskedelmi plakátok egyszerű,tárgyilagos formanyelvét és a Németországban kimunkált új reklámkultúrát vallotta példaképének. Cikkét a Tisztaság könyvé ben is közreadott elvekkel fejezi be és legszebb kereskedelmi plakátjaival (Tó-mozi,TOLO PORZELLAN,Dunlop autógumi, Warenhaus AG. Budapesti állatkert), legkiérleltebb könyvborítóival) MA Ungarische Gruppe,Bauhausbücher,Déry Tibor: Énekelnek és meghalnak, valamint elegáns kereskedelmi levélfejeivel (Brust Dávid, Apfel Sándor stb) illusztrálja. A húszas évek végén a képarchitektúra-címlap egyetemes művészeti jelentőségű példája Déry Tibor említett szürke-fekete-vörös borítója, Nádass József kötetének címlapja. Az Egy ember élete 1927-től megjelenő kötetein,az 1929-ben megjelent Angyalföld című regény címlapján képarchitektúra-szerkezetben és halványabb vagy hangsúlyosabb homogén szín-forma elemek között már fontos motívum a fotó, mint az ember és környezetének hiteles megjelenítése. Az Egy ember élete címlapján nagyvárosi házak előtt Kassák fotóból kivágott álló alakja jelenik meg,mögötte a háttérben egy vörös hasáb,az Angyalföld címlapján kék-fekete képarchitektúra-építményben az újpesti hídról látható fénykép. 1929-ben még tiszta képarchitektúra a Munka címlapja,

s Kassák tervezte képarchitektúra-címlappal jelenik meg a Kolozsvárott kiadott nemzetközi jelentőségű irodalmi és szociográfiai lap,a Korunk. 91