Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934
láthatók. A MA rózsaszín hasábokból formált felirata latt Kassák fekete betűvel írt neve olvasható,a lap alján pedig német nyelven a talán előbb német nyelvű terminológiával megfogalmazott új irányzat neve: BILDARCHITEKTUR. Német nyelven jelenik meg először számozott példányú kis füzetben a képarchitektúra manifesztuma, melyet később magyar nyelvű füzet és a MA is közöl. A füzet fedele elegáns sötétzöld karton, rajta egy fekete négyzet (utalás a képarchitektúra egyik előzményére,Malevics szuprematizmusára!),ezen pedig egy balról jobbra,a lap aljától a felső része felé tartó repülő testet asszociáló sárga téglalap és a MA-felirat.A füzet borítója egyedi kollázs, példányonként ragasztotta a művész, a füzet belső címlapján és függelékében azonban már sokszorosított grafikák, linóleummetszetek az illusztrációk. A képarchitektúra és képvers együtt formálódik Kassák oeuvre-jében. Kezdetben nem áll egyedül egyik műfajban sem. Képarchitektúra-sorozatot ad ki sablonnyomású Albumában 1921-ben Kassák előszavával Bortnyik Sándor. Képversek jelennek meg 1922-ben Barta Sándor Tisztelt hullaház című kötetében. Ehhez ismét Kassák készít címlapot, rajta csupán betűk,mondatfoszlányok,felkiáltások és nyögések rendeződnek egyenesen metszett,ferde sorokba. Kassák címlapja illik Barta dadaista képverseihez,a könyv belső címoldalára rajzolt grafikája pedig kört, hullámvonalakat,egyeneseket és háromszöget laza kompozícióba szervező előadásmódjával még az Újvári Erzsi Prózájához készült címlap absztrakt művészettel csupán barátkozó stílusát folytatja. Egy másik 1922-ben megjelent Barta Sándor-kötet,a Mese a trombitakezű diákról szintén Kassák-címlappal készült, ismét dadaisztikus kivitelben. Aranysárga alapon piros egyenesek és körív között bújnak meg a költő nevét és a címet jelző szétdobott szavak,az ujjával előremutató kéz - egykorú nyomdai jel - pedig Kassák 1921-22-ben készült szókollázsain is szerepelt. A 30 amatőrpáldányban, különleges kivitelben készült könyv borítója a Marinetti „elszabadult szavakat" felsorakoztató képköltészetéből 6 is származó,dadaista tipográfia képviselője. Hasonló kvalitásokat mutat a dada-mozgalom egyik szellemi vezérének művét magyar nyelven bemutató MA-kiadványnak, Tristan Tzara Gáz-szív című drámájának Kassák által tervezett betűs címlapja (1922) és a ferdén elhelyezett számokból és szorzójelből címet alkotó,egy számot megért dadaista lapjának, a Németh Andorral együtt szerkesztett 2 x 2-nek a borítója, melyben ugyancsak betűs-vonalas dadaista fejléccel jelenik meg,tagolatlan,hosszú sorokban a dadaista Kassák legfontosabb költői műve, A ló meghal és a madarak kirepülnek című életrajz-töredék poéma. Kassák 1920-as évek eleji elegáns könyveihez tartozik az Asszonyomnak című verseskötete 300 számozott és 10 „rendkívül finom kiadásban".Ennek ugyancsak Kassák tervezte címlapján körbe írva jelenik meg az 1 szám és a MA felirat, jelezve, hogy ez is a MA kiadványa, melynek megjelenéséért Simon Jolán szinte emberfeletti módon fáradozott. A verskötet Budapesten is terjedt, s a húszas évek elején a hazalátogató Simon Jolán többször adott elő verseiből a Zeneakadémián, munkásotthonokban és tisztviselő egyletekben. A lírai költészetvolt a legkönnyebben, legproblémamentesebben terjedő műfaj a Kassák-körben,a képarchitektúrát Magyarországon és Bécsben egyaránt igen sok elmarasztaló kritika fogadta. 88
