Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934
A MA törekvéseinek a 20.századi egyetemes művészetben elfoglalt helyét,az irányzatok felsorakoztatását nyújtotta 1922-ben a Kassák Lajos és Moholy-Nagy László által közösen kiadott Új művészek könyve. Ennek címlapja Kassák munkája. A címlapon vörös nyomatban mozgó mechanikus szerkezetre és épület-gépre egyaránt emlékeztető kompozíció épül egybe a betűkkel. Kassák Willheim József nyomdász tipográfussal közös műve a felkiáltójellel kezdődő könyv vastag fekete léniákkal tagolt szövegtördelése. A könyv szövegének és ábráinak belső rendjével is kifejezi a bevezetőben írott sorokat: ,,A mozgást egyensúlyba kell hozni, mert így kapjuk meg a formát. Az új forma az architektúra..." Az Új művészek könyve a bécsi Julius Fischer kiadónál az Elbemühl műnyomdában készült 500-500 magyar és német nyelvű példányban. Hátsó címlapjára a szerkesztők neve mellé a tipográfus neve is felkerült. A nyomdászokkal már Budapesten is szoros kapcsolatot tartó, tőlük sokat tanuló Kassák,Bécsben is megtalálta az elképzeléseit szépen kivitelező céget,mely csaknem minden kiadványát nyomtatta. A MA címlapján 1921 után megjelentek a konstruktivizmus európai mestereinek alkotásai. El Liszickij, Theo van Doesburg, Moholy-Nagy László, Naum Gabo egy-egy műve szerepelt a címlapon. A MA - bár utolsó számáig aktivista folyóirat megjelöléssel jelent meg - ekkor már a nemzetközi konstruktivizmus egyik grafikai mintapéldánya volt, minden száma önálló műtárgy,a legkisebb részletig a geometria elvei szerint elrendezve. Címlap-grafikájához egyre változatosabban kapcsolódott hozzá a cím és az impresszum. Valószínűleg a legtöbb alkalommal az immár könyvművésszé lett szerkesztő formálta egységgé a címképet és a címet. Szignatúrája szerint tervezett még konstruktivista címlapot a MÁ-nak az építész Molnár Farkas,a grafikával kísérletező költő Vajda Sándor és Glauber Henrik.Molnár Farkas egyik MA-címlapján rövid felszólítás egészíti ki a képarchitektúra kompozíciót: „Alkotni, nem alakítani !" Ez a MA címlap-plakátra emlékeztet. A fekete-fehér, kék-vörös-sárga,zöld, lila színnel nyomott MA-címlapok a húszas években méginkább plakátfunkciójú képzőművészeti alkotások.Olykor már fotókivágat is feltűnik rajtuk (MA 1925-ös jubileumi száma, az 1924-es színházi szám !),jelezve a Kassák-kör képzőművészetének,elsősorban magának Kassáknak a fotókollázs felé forduló figyelmét. Az 1923-ban a berlini Sturm által kiadott, de ugyancsak Kassák által tervezett MA-Buch-ban a címlap képarchitektúra,a belső címlapon viszont fotó látható. A könyvben Gáspár Endre tanulmánya után Kassák számozott versei,linóleumba metszett képarchitektúrái,képversének az Este a fák alatt című dadaista-konstruktivista műnek német fordítása és A ló meghal olvasható német nyelven. Ezzel a kiadvánnyal a költő és képzőművész Kassák egyszerre lépett a szélesebb nemzetközi nyilvánosság elé. Versei, képarchitektúrái ekkor már egyenként több európai avantgarde kiadványban megjelentek.Címlapon szerepelt Kassák-grafika a Der Sturmban,a Bécsben nyomott.de New-York megjelenési hellyel jelzett Secessionban,a szerb Zenitben,1924-ben pedig a bukaresti Contimporanul és a koppenhágai Pressen,ezt megelőzően 1922-ben a Weimarban szerkesztett De Stijl közölt belső oldalán Kassák képarchitektúrát.A képarchitektúra éppen úgy emblémájává vált az aktivista-konstruktivista magyar 89
