Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

Perneczky Géza: A boldog sziget

váltó képe. Kassák ugyanis nemcsak partra száll a képarchitektúra szigetén, hanem ebben az elképzelt világban elvégzi a tájékozódás,a pozíciók tisztázásának legfontosabb feladatait is. A társadalom,a világnézet és művészet,valamint a műfaji és formai kérdések területén. 2 / AZ ÚJJÁRENDEZETT ÉGTÁJAK Tehát tájékozódás 1. a társadalmi kérdésekben. ,,A materiális forradalmak, ha semmi egyebet nem hoztak volna - a gondolkodó ember elé elhozták annak az igazságát, hogy kizárólag erőszakszervezetekre támaszkodva, kizárólag gazdasági forradalommal nem lehet a mai élet problémáját megoldani. A kapitalista társadalmi rendnek nemcsak apagyilkosságra is jó militarizmusa és konzervatív bürokráciája, hanem szörnyű morális ereje is van,és épp ezért vele szemben mindig kevésnek fog bizonyulni az elnyomottak éhséglázadása. Mert sajnos az ő éhségük,amely a kapitalisták egy emberibb életféltésével áll szemben,bármikor egy nagyobb falat kenyérrel kielégíthető. Elindul a világot megváltani akaró forradalom és egy kenyérmorzsán elbukottan meghal, mint lázadás. Meghal, mert nincs világszemléleti alátámasztása" - olvashatjuk a képarchitektúra-kiáltványban. Hogy Kassák 1921-ben a bukott magyar forradalmat nem tekintette elég szocialistának, és így a szó igaz értelmében vett forradalomnak sem,az ebből a néhány sorból már sejthető. Véleménye azonban nem annyira a lezajlott forradalmat kritizálja, hanem inkább az embert,a társadalom egészét,amely alkata szerint nem alkalmas az igazi,az eszményi forradalomra: „...tévedés azt hinni,hogy az ember komolyan képes valamit cselekedni a »jövőért«. Élünk és élni akarunk. Ami ezen az igazságon kívül esik,az lehet forradalmi és ellenforradalmi frázis..." 2. A világnézet és a művészet viszonyát tekintve. ,,... hogy hogyan akarunk élni,az a mi érzésgazdagságunktól függ. Érzéseink igényesítője és forradalmasítója pedig csak a művészet lehet... A művészet átformál bennünket,és mi képesekké válunk környezetünk átformálására. S mint ahogyan ez eddig is így volt - a mai világkavarodásban is a művészet érkezett legközelebb a ponthoz,ahonnan az új világkép fog kialakulni..." Érezhetjük, hogy a művészi munkájában és világnézeti önérzetében megsértett Kassákot mily nehéz elválasztani a tisztán ideológus Kassáktól,aki rangot,emancipációt és szabadságot követel a forradalmi tudat kimunkálói számára - és általában is a tudat, az életforma és az ízlés tartományainak. A következő sorokban a szektákra, izmusokra, klikkekre és érdekcsoportokra szétaprított művészet gondolata ellen hadakozik. A pártos, illetve osztály-művészet formáit Kassák az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállamának száznapos forradalma során ismerte meg,és az,amit ennek során látott,a problémák, amik fölmerültek,és ahogy fölmerültek,az alig különbözött a már korábbról is jól ismert klikk- és érdekharcoktól. Amikor később Bécsbe érkezik,ott a szovjet művészet prolet39