Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

Tomas Straus: Kassáki impulzus - néhány rejtett összefüggés (Ford.: Véghné Rassay Márta)

György tárja váratlanul elénk.,,...ettől kezdve volt egy titkos kritériumom az irodalom határainak megállapítására,éspedig hogy rossz az,amit én szintén meg tudnék írni. Az irodalom ott kezdődik,amikor úgy érzem,az előttem levőt én nem tudnám megírni."

1 Az egyszeri alkotással szemben megnyilvánuló ilyen szeretettel és csodálattal vegyes „irigység" valószínűleg minden érvényesülő művészetelmélet és program kulcsfontosságú eleme. A „Kassák-ügy" itt méltán szolgálhat egyenrangú bizonyítékként mind a „Lukács-", mind a „Bartók-", mind pedig a „Kodály-ügy" mellett. A kultúrtörténet olyan sűrűsödése jött itt létre,ami még a nagyobbaknál,(például a franciáknál) egyetlen nemzedéken belül,egy nemzeti kultúra keretében csak egyszer fordul elő. * A kvalitás kérdését mégis fel kell vetni, még a kassáki életmű értékelésénél is. Emlékszem még budapesti kollégáim szkeptikus pillantásaira,amikor 1967-ben, röviddel a festő halála után,egy Kassák-monográfián kezdtem el dolgozni. Barátaim hagyományosan tartózkodó magatartása bizonyára jogos volt.Jobban ismerték a magyar művészetet nálam,és tudták, hogy a hajdani proletár,autodidakta és újságíró Kassák,ami a festészetet „magát" illeti, számos kortársa és barátja, így különösen Galimberti Sándor,Tihanyi Lajos, Nemes Lampérth József, Uitz Béla és Bortnyik Sándor festészetéhez képest sok tekintetben hátrányos helyzetben volt. A döntő kérdés azonban az, hogy mit értünk tulajdonképpen ,,festészet"-en és „képzőművészet"-en. Ami engem illet,a hatvanas évek végén Wiener, Kosuth és Cage új művészetfelfogása volt rám inspiráló hatással. Kassák legnagyobb „művészi tette", nekem máig is változatlanul úgy tűnik,az „utca - kiszélesedő- művészetének" már 1916-ban, a Ma első számának vezércikkében kifejtett meglátása volt.

2 Az utca plakátja - vallja Kassák - a művészet és valóság alapvetően megváltozott funkcionális összefüggésének prototípusa.E jövendölés ereje,a technikai civilizáció,művészet és kultúra alapjainak etikai és ismeretelméleti megalapozása Kassákot a modern művészet első nemzedékének legnagyobb úttörői, Malevics, Mondrian és Duchamp mellé egyenrangú társként állítja. * A forradalmi üzenet,amikor már megvalósításra kerül,a továbbiakban saját belső fejlődési törvényeinek engedelmeskedik. Az alapítók nemzedékét szükségszerűen szinte egyidejűleg az utódok nemzedéke váltja fel. Malevics mellett már Tatlin és Rodcsenko is szót kér; Mondrian után és szinte vele együtt Van Doesburg; Kassák mellett Moholy-Nagy László. A szuprematizmust a produktivizmus,a neoplaszticizmust az elementarizmus,a dadaizmust a szürrealizmus váltja fel. A húszas években analóg folyamatok játszódnak le a Szovjetunióban, Hollandiában, Franciaországban és Közép-Európában. A gyakorlati megvalósí32