Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Mezei Árpád: Kassák
tói 6 hallottam, hogy mélységesen meglepődött,amikor egy munkaköri estén Kassák vadul szidta nevelt leányát. Békásmegyeren egyszer Kassáknak valami megbeszélése volt Pán Imrével; közben én Klárával beszélgettem.Egyikünk a „kulcs" szót használta,nem emlékszem, milyen kontextusban. A szó Kassákfülébe jutott,aki dührohamot kapott: A „kulcs", a kulcs",kiáltozta. Gondolom,egy börtönélménye jutott eszébe. A közvetlenül kifejezhetetlen,tragikus élmény az ilyen költészetben a nyelvben fejeződik ki.így tehát ez a költészet valóban retorikusnak nevezhető,de egy második retorika értelmében,amely nem egyértelmű szavakból épít fel erősen megformált szöveget, hanem magukat a szavakat alakítja,értelmüket,jelentéseiket formálja.Milton egy szonettjében vaksága miatti tehetetlenségét panaszolja,de vigasztalódik azzal, hogy vannak angyalok is, akik nem kapnak megbízatást,ezek csak „állnak és várnak".De az angolban a várni,„to wait" szó valahogyan a szolgálattal kapcsolatos,amint ezt a „waiter" (felszolgáló,pincér) szó mutatja. Az Éposz Wagner maszkjában ajánlásában szerepel a két sor: ki voltam idáig a könnyek igása ki szántja szemének a drága körét, amelyben a drága kör elkerülhetetlenül a drágakő asszociációját idézi fel,annál is inkább, minthogy a szemről van szó és így a hasonlat igen megfelelő.Azonban a hasonlító szó,a „mint" eltűnik,és a hasonlat maga is azonossággá alakul át ebben a második retorikában. -Az igás, iga is visszatér pár sorral odább a „megdúlt ige mécsese" sorban,átalakítva. Azonban szavak külön eredetük esetében is konvergálhatnak a későbbi fejlődés folyamán, a jelentés kettőssé válik. Hasonló a helyzet Arany jános sorában : „nem él oly walesi bárd." 5. Kassák szerepvállalása,az ultramodern művészé és azon keresztül vezérségre törekvése így mélységesen indokolt és, ha szabad ezt a kifejezést használnom,„betöltött" volt. Kiemelkedő modern költő lett,és konstruktivizmusa is jelentős.Azonban,mint láttuk, Kassák számára mindez a katasztrófák sorozatát idézte elő.Érthető,hogy Kassák,aki az érvényesülésről,vezérszerepről semmiképpen nem mondhatott le,fokozatosan elhidegült ettől a modernizmustól.Önéletrajzának tradicionális formáját még azzal védte, hogy ebben az írásában csak dokumentumot akart adni,és semmilyen irodalmi,formai célkitűzése nem volt. Gondolom,ezt az érvelést egyedül ő maga fogadta el. A békásmegyeri visszavonultságban a fordulat határozottabb volt. Régen nem olvastam versét, mondottam neki. Szárazon válaszolt: „Nincs. Ha engem nem közölnek, nem írok." Ez a különös megállapítás részben érthető olyan embernél, aki számára az interperszonális kapcsolatok létfontosságúak. De nem fejezi ki a teljes igazságot, mert Békáson rendszeresen festett,a kiállítás minden reménye nélkül is. Ebben a festészetben a naiv és az amatőr festő formái ötvöződtek,virágcsendéletek,az ilyen szemlélethez illő témák szerepeltek. Szívesen ajándékozott belőlük. A falon azonban a konstruktivista dolgok voltak,az igen szép Bohacsek kép és mások mellett. Amikor azután Pestre beköltözött,a MA megmaradt számait,akkori levelezését, köny25
