Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

Mezei Árpád: Kassák

veket,grafikákat kirakta az udvarra,és telefonált Pánnak,vigyen belőle amit akar,a többi ott marad. Klára később megvallotta nekem,ez az ő kívánságára történt - a jóval kisebb pesti lakásban nem lesz a sok nyomtatvány részére hely. Azonban úgy tűnik, hogy ebben az akcióban Kassák sorsdrámájának egy újabb tragikus fordulatában, volt valami szimbolikus. Kassák akkor adta fel modernizmusát,amikor az véglegesen érvényre jutott. Nem sokkal később beszélte el nekem, hogy amerikai orvos látogatója volt,aki konstruktivista képei­ből vásárolt.Sokat kértem,mondotta,de mindent megvett,ami volt.Gondolom az infor­mált amerikai gyűjtő belül mosolygott,amikor Kassák árait meghallotta. A MA egy jubile­umi száma most többet ér, mint amennyit az orvos a megvett képekért együtt fizethetett. Az események így alakultaktovább. Kassák újra absztrakt képeket festett, most már óbu­dai lakásában, könyvet írt - Pánnal társszerzőségben - a modern festészetről,amelynek egy része hat folytatásban folyóiratban megjelent.Jelentkezett Párizsban,ahol barátsággal fo­gadták, Vasarely mellé állt. Ez időben hallottam tőle az idézett optimista kijelentést. A vezérséghez ragaszkodás azonban a leírt ingadozástól függetlenül megmaradt; számára ez létkérdés volt. Emlékszem egy eseményre, amiről ma már, gondolom, senki nem tud. Kassák egy alkalommal felhívott: fontos megbeszélésre itt és itt jelenjek meg.Természete­sen elmentem.Kiderült,hogy rajtam kívül Kornisst hívta,akit nyersen megtámadott: ho­gyan mer valaki,aki nem maga csinálja meg stílusát, vezető szerepre jelentkezni. Nyilván hallotta, hogy egyesek Kornisst alkalmasnak találják valamilyen irányító szerepre,és erre valamilyen hajlam Kornissban is lehetett. Kissé megrázott a kirohanásokkor azt sem értettem, miért van ehhez rám szükség. Annyit mondottam, hogy engem vezér által irányított művészeti vagy kulturális mozgalom nem érdekel,társulni csak olyanokkal szeretnék,akik maguk is határozottan jelentős cé­lokat követnek, és ebben az irányban keményen dolgoznak. Korniss kissé le volt sújtva, nem szólt semmit. Ez az esemény mutatja, mennyire független a vezérségre törekvés aszakmai kiemelkedés­től. Kassák igen intermittensen festett, költő volt, irodalmár,erős formaérzéke birtokában festeni is tudott,de nagy mesterré ezen a területen csak az válhatik,aki szakadatlanul a feladatra koncentrál. Ez Kornissra a festészet területén érvényes, Kassákra nem. De Kor­niss nem küzdött a vezérségért,ami Kassák számára, mint mondottam, létkérdés volt. Lautréamont-t idézem: ,,ez is egyike azoknak a kibékíthetetlen ellentmondásoknak,ame­lyek az emberi agy tekervényeiben lakoznak." JEGYZETEK 1. A kapcsolatra vonatkozóan fontos forrásul szolgálnak az alábbi levelek: I. „Kedves Pán Imre, levelét és az Ön és Kristóf versét megkaptam. A dolgokat átolvastam, de úgy látom,hogy egyelőre nemigen járunk egy úton.Sőt ahova kijuthatunk,az sem egy és

Next

/
Thumbnails
Contents