Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

Mezei Árpád: Kassák

MEZEI ÁRPÁD KASSAK A következőkben Kassák személyiségét, művészi tevékenységét,sorsát munkáinak és személyes kapcsolatainak tükrében vizsgálom. 1. A húszas évek elején kis csoport alakult Gerő György,Pán Imre,Kristóf Károly és magam részvételével.Valamiképpen felvettük a kapcsolatot a Bécsbe emigrált Kassákkal. Simon Jolán elhozta a MA legfrissebb számait és a selyemharisnyákat; ezeket könnyű volt a háború utáni Pesten elhelyezni. A MA számok is elfogytak.Ezen túl Jolánnal megbeszéltük a művészet problémáit,

s ő beszámolt erről Kassáknak és tudósított férje reflexióiról.

1 Kassák Gerőt

2 közölte a Mában, később azután Kristóf

3 verseit kötetben adta ki. Hazatérése után kapcsolatunk meghatározott szabály szerint alakult: karrierjének emelkedő szakaszaiban gyengült,hanyatló szakaszaiban erősödött,a mélyponton, a békásmegyeri félreállítottságban szoros és rendszeres volt. Azonban a kapcsolatot a kor súlyos története is befolyásolta,akaratunktól függetlenül. 2. Szabó Dezső szerint Ady következetesen a költő-fejedelem szerepét játszotta,Szabó számára bizarr és érthetetlen módon, mert hiszen Ady valóban kora kiemelkedő költője volt. Mi szükség van arra, hogy valaki mímelje azt,ami tény és való? Ez a csodálkozás nyilván azon a hallgatólagos előfeltételezésen alapszik, miszerint a szerep természeténél fogva csak „szerep" lehet és semmiképpen sem valóság. A feltevés azonban vitatható,Shakespeare és a modern szerepvállalási elméletek határozottan kétségbe vonják. Az ember valódi természete és a szerepjátszás között szerintük ilyen ellentét nincs,mert a valódi természet is szerep. Azonban szerepet színész is játszik, aki nem lehet valamennyi szerepével teljesen azonos, így Szabó Dezső szerepfogalmának is van valami realitása. A két felfogás áthidalására a következő feltevést ajánlom: a saját természet valóság és nem szerep,amíg spontán és megfogalmazatlan. Amint azonban hangsúlyt kap, megfogalmazódik,szereppé válik. Ady esetében ez nyilvánvaló. „Én voltam úr,a vers csak cifra szolga",vagy „Habár életem zúdul versbe,ez életnek a fejedelme Én vagyok..." 3. Kassák egy alkalommal látható megelégedettséggel beszélte el nekem, mit mondott neki Ady egyszer.„A maga egész megjelenése számomra ellenszenves".

4 Az „ellenszenves" kifejezésben bizonytalan vagyok, talán „visszataszító" vagy más hasonló szó szerepelt. A megjelenés,a külső hangsúlyozása teljesen indokolt, Kassák valóban megfogalmazta megjelenését, különösen az első világháború előtti időkben,amikor az orosz ing is tartozéka volt. Véglegesen ebből a kalap maradt meg,azonban a fej az egész test szimbóluma. A megjelenés tehát megfogalmazott, de akkor már jelmez,és aki viseli, már szerepet játszik. A kérdés az,miért alakítja a határozott egyéniség saját természetét szereppé. Három fő funkcióról lehet szó: körülhatárolás,oppozíció és kiemelkedésre,uralomra törés. Mindhárom az interperszonális kapcsolatok körébe tartozik. Az interperszonális kapcsolatban az egyed egyedisége tulajdonképpen feloldódik,és így szerepet az játszik,akinek számára az ilyen kapcsolat alapfontosságú, de nem akar lemondani saját egyedi mivoltáról, el akarja magát fogadtatni a maga egyediségében. 23