Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Mezei Árpád: Kassák
Az első háború előtti időkben a szerep,az ultramodern költő szerepe Kassák számára jól megfontolt volt,a már erősen konzervatív Nyugat irodalmával szembeni éles elhatárolást jelentett. Kassák radikalizmusával az élre tört. Az 1919. évi Kommünben egyértelműen az irodalom vezéralakja volt. Azonban törés következett,a kormányzat a modernizmus ellen fordult. Kassák eleinte érvelhetett, de azután az emigráció következett. Ez a feltörés és bukás azután újra és újra megismétlődött. Hazatérése után a karrier újra felfelé ívelt,de megtört a német nemzeti szocializmus magyarországi térhódítása következtében. Az 1945 utáni új helyzetben Kassák megint vezető szerepet kapott, művészeti folyóiratokat szerkesztett. Ez után újra a teljes félreállítás következett. Egy újabb emelkedési időszakban: Kassák beköltözött a városba.Óbudai lakásán mondotta nekem: „Árpád,minden elkövetkezik, minden eljön.Még a Kossuth-díj is.Csak bírni kell idővel."Már kezdte felismerni, hogy a sorssal,a történelemmel áll szemben,és ebben a küzdelemben az idő a legfőbb eszköz. 4. Ez a régi mondás,a „derűre ború" elve szerint alakuló sors szoros összhangban van Kassák személyiségképletével,a cirkuláris körbe tartozó ember felépítésével. Kifejezetten ebbe a körbe tartozik az angol Milton,akinek két nagy verse a mániás,illetve a depressziós állapotot fogalmazza meg. Ezek az állapotok bizonyos értelemben ideálisak, mintegy személyfölöttiek,típust és nem egyediséget határoznak meg. Miltonról az angol irodalomban régi vita folyik,amit T.S.Eliot The Uses of Tradition c.tanulmányában foglalt össze. A megállapítások lényege, hogy Milton költészete nagymértékben személytelen-absztrakt, távol áll az egyedi ember világától. Eliot említi, hogy Milton ritkán használ tulajdonnevet. Az Elveszett Paradicsomban nem találjuk élő,eleven nők és férfiak életteljes megfigyelését, de Eliot hozzáteszi,hogy Ádám és Éva leírásához erre nincs is szükség. Világos,hogy Ádám és Éva nem tulajdonnevek,hanem elvont,személyfölötti kategóriák, amelyek az egyes egyedekre általában érvényesek. Ez az általánosra redukálás Kassákra is érvényes, mint ahogyan az analógia Kassák és Milton költészete között általában igen messzemenő. A vers, amely az asszonyt siratja: „jaj, meghalt az asszony," Arp versénekátfogalmazása. Arp azonban konkrét egyedet sirat: „o weh,unser gute Kaspar ist tot" (ó jaj, a mi Gáspárunk meghalt), 5 A Világanyám ajánlása tulajdonképpen Milton két versének,valamint a depressziónak és a mániának egybefoglalása,ami megfelel az új pszichoanalitikus felfogásnak: a depresszió a mániás szakaszban leplezetten fennmarad. A depresszió,a szenvedés Kassáknál uralkodik. Miután előadja, hogy korábban depresszív,önkínzó személyiség volt, közli, hogy most átváltott, de ez az új állapot nála „tűzteli kín". A szenvedés az alaptény. Milton említett kritikusai költészetének retorikus, melegség,érzelem nélküli természetét kifogásolják. Kassák példája azt mutatja, hogy ez a felfogás alapvetően téves. Az ilyen típusú költészet mögött nem gyengébb, hanem éppen ellenkezőleg,sűrűbb szenvedély áll, mint a más típusú líra mögött. Klee már megállapította, hogy az absztrakt festészetre sokszor az a festő vált át,akinek élményvilága túl intenzív ahhoz,hogy közvetlen kifejezést kaphasson. Kassáknak ugyanezen okból kell eltávolodnia az egyedi embertől.Erdély Evá24
