Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
R. Bajkay Éva: A Képarchitektúra-eszme építészeti vonatkozásai Bécsben
hívására Molnár Farkas és társai,valamint Breuer Marcell. 1920/21-ben Breuer és Molnár külön-külön ug/an megfordult Bécsben,de a továbbképzés sem a hagyományos akadémián 4,sem a bécsi kinetizmus mesterének, Franz Cizeknek körében nem tűnt kielégítőnek. 5 A modern formateremtés útját jellemzi, hogy a tradícióval ellentétben a festői próbálkozásoktól vezetett a tettre vágyó avantgardisták útja az építészet felé. Az 1920-as évek elején éppúgy a festészet oldaláról közeledtek az architektúra felé a mesterek: Le Corbusier, Theo van Doesburg stb, mint a fiatalok, például Breuer vagy Molnár. Ezt a modellt mutatja fel Kassák bécsi pályája is. A historikus,eklektikus pompán, s a szecesszió dekorumgazdagságán nevelkedett bécsiek nyilvánvalóan nem fogadták jó szívvel modern építészük, Adolf Loos „tiszta gondolkodás = tiszta építészet" párhuzamára épülő elveit. Az ornamentikát bűnként elvető Loos eretnek maradt a szemükben,és 1922-ben kénytelen volt elhagyni Bécset. 6 Az ide menekült magyar emigránsok egyszerű geometrikus elemekkel új rendet tételező elgondolásai tehát eleve idegenségre voltak ítélve a volt császárvárosban. Igy nem sajátos bécsi, hanem a síkkonstruktivista törekvések jellegzetes közép-európai fejleményei Kassák művészi gyakorlatot nélkülöző merev, mértani, Bortnyik gazdagabb, invenciózusabb,expresszívebb, s mellettük Uitz dinamikus,faktúrakísérletező kompozíciói. Nem formakísérletek, hanem „egy új szintetikus művészet kezdetei." 7 A regresszív korszak egészébe illeszkedtek,amikor az ideáktól a modern építészet mesterei sem sokkal jutottak messzebbA Bauhaus 1923-as demonstratív kiállításán Molnár Farkas vörös kockaháza is csak propagatív modellbe öntött eszme volt. A közösség bizonyítéka Molnár Farkas közreműködése, publikációi Kassák bécsi lapjában,az egyre több építészetet tárgyaló MÁban. Kassák tehát szubjektív és objektív kötöttségei közepette,a konstruktivizmus 1923-ban fellendülő gyakorlati expanziója idején a számára egyedül lehetséges, következetes szintéziskeresés útját járta. Már-már épülettervezéssel kacérkodott kioszk-tervein.A nürnbergi Kunsthalléban őrzött tervek alapján vázlatai beletartoznak abba az építészeti gondolatkörbe, mely szerint a demonstratív külső megjelenéssel,az alapszínek,a tiszta geometrikus formák erejével hangsúlyozták a reklámfunkciót a felállítható épületek legegyszerűbbjeinél. Vagyis az esztétika elvei felől közelítették meg a funkciót,ahogy ezt akkor egyetemesen Bruno Taut 1920-ban publikált tanulmányától a bauhäuslerek elképzeléséig megtalálhatjuk. 8 A bécsi szituációban ezek a tervek utópiák voltak. Az osztrákok között alig talált visszhangra Kassák 9. A szabályt erősítő kivétel Hans Suschny.aki nemcsak verset és konstruktivista grafikát publikált a MÁban,hanem azt a hiú reményt is keltette Kassákban,hogy a konzervativizmus fellegvárában magyar-osztrák avantgarde csoportot szervezzen. A hiábavaló propaganda estre a Schwarzwald-iskola épületében került sor,ahol távozása előtt Adolf Loos is tanított. Az ő szellemében vádolta Suschny kiáltványában a várost, mondván : „Csak Bécsben vannak a házfalak idilli stukkódíszekkel teli,a szobafalak lila aktokkal és vérbő tájakkal tönkretéve.a plakátfalak pornográfiával,szentimentális szerelmespárokkal és .esztétikusra' stilizált fakó reklámokkal teliaggatva." 1 0 Suschny Kassákban azt a kart 80
