Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

R. Bajkay Éva: A Képarchitektúra-eszme építészeti vonatkozásai Bécsben

üdvözölte, mely kihúzhatja őket a mocsárból. S bármennyire is tetszett ez Kassák hiúságának, valójában nélkülözött minden reális alapot,

s nem feledtethette vele azt a mellőzést, ami a Frederick Kiesler által 1924-ben Bécsben rendezett Nemzetközi Színháztechnika Kiállítás és találkozó kapcsán érte. Nehezen feltételezhető, hogy a később Amerikában híres építésszé vált Kiesler nem hallott Kassákról,amikor katalógusa a MA tipográfiájával igen erős rokonságot mutatott. A fennmaradt dokumentumfotók szerint ekkor Kassák is foglalkozott színpadi elképzelésekkel. Kiesler viszont a Bauhaus-mesterek között MoholyNagy László meghívásával külhoni rokon szellemű művészekkel kereste inkább a kapcsolatot. A keserves rivalizálások közép-európai katlan-jelenségébe tartozik,hogy a Railwayszínházi elképzeléseiért plagizálással vádolták meg erre a MÁba n Kieslert

1

1.A konstruktivizmus színházművészeti kifutásában sem találkozhatott tehát a magyar és a szerény osztrák avantgarde Bécsben. Az internacionálisabb és demokratikusabb Weimari Köztársaságban születtek inkább a magyarok modern színházi tervei, igaz ott is csak főleg Moholy-Nagy kísérleteiben váltak ismertté.

1

2 Az építészet terén sokáig homályban maradtak Gropius mögött Forbát Alfréd: Reflektor-színház,Molnár Farkas: U-színház,

Weininger Andor: Gömb-színház,Sebők István: Tánc-színház elképzelései.

1

3 A bécsi valóságra Suschny megállapítása autentikus: „Az alkotó ifjúság megbúvik a tervezés berkeiben,

s megelégszik manzárdillúziókkal. A közönség valóságot kíván."

1

4 Az ellentét mély,a szakadék áthághatatlan volt mind az építészet, mind a képzőművészet területén. Mivel Kassákot az 1925-ös és 1926-os kísérletek után

1

4 nem kecsegtette az internacionális áttörés lehetősége Bécsben,az emigráns-kérdés politikai rendeződését kihasználva visszatért eredeti irodalmi küldetéséhez az 1920-as évek közepére némileg megenyhült magyar valóságban. * Előadásként elhangzott a CIHA XXV. kongresszusán Bécsben,1983 szeptemberében. JEGYZETEK 1. Kassák Lajos-Moholy-Nagy László: Új művészek könyve.

Julius Fischer Kiadó,Bécs,1922.(Reprint,Corvina Kiadó, Bp.1977. 2. Kassák Lajos: An die Künstler allen Länder! MA, Bécs 1920. május 1. 3. Kassák Lajos: Bildarchitektur. MA, Bécs 1922.október 1 5. (németül !) 4. Breuer 1920-ban ösztöndíjjal Bécsbe ment.„Bementem az Akadémiára és azonnal kijöttem.Tudtam, hogy ez nem nekem való." - írta 1948-ban önéletrajzi visszaemlékezésében. Bauhaus-Archív. NyugatBerlin. 5. Molnár Farkas Ferenc itáliai útjáról hazatérni már nem tudott, Johan Hugóval együtt Bécsben maradt. Műve reprodukálásra került a Cizek-tanítványok izmusok tanulságait feldolgozó kompozícióival. In: L. W. Roshowanski : Formwille der Zeit. Bécs, 1922. 6. Adolf Loosról portrét készített a Bécsből szintén tovább emigráló Tihanyi 1925-ben Párizsban.MNG rajzgyűjtemény, Itsz. : F. 70.152. 7. i.m.3.old. 81