Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)

R. Bajkay Éva: A Képarchitektúra-eszme építészeti vonatkozásai Bécsben

R. BAJ KAY ÉVA A KÉPARCHITEKTÚRA ESZME ÉPÍTÉSZETI VONATKOZÁSAI BÉCSBEN* Az 1920-as évek elejét a fantasztikus tervek korszakaként jelöli az építészettörténet. Repülőgépmodellek ihlették Le Corbusier terveit Párizsban,és az áramvonal érvényesült Erich Mendelsohn potsdami Einstein-tornyán. Ugyanekkor az új repülőgépformát az absztrakt művészet friss eredményeivel meggyőző párhuzamba állította és publikálta Bécsben Kassák Lajos és Moholy-Nagy László. A technika és a művészet új konstellációját nemcsak felismerték,hanem az emigráció viszonyai között egyedül lehetséges tettben - melynek heroizmusát a kiadvány kvalitásával arányban kell értékelni! - egy manifesztum erejű, egyetemes igényű képes antológiában Közép-Európában összegezték.

1 A szárnyaló elképzelések és a minden eddiginél korlátozottabb anyagi erőforrások ambivalenciája volt az első világháború utáni korszak nagy kihívása. Eképpen a megrendelés nélkül papírra vetett építészálmok a francia forradalmi építészek merész és irreális elgondolásaival mutattak rokonságot. A gyökeres megújulás vágya - legalábbis szellemi téren, ahogy Kassák ekkor hirdette

2 - ösztönözte az 1925-ig is elhúzódó csendkorszakban az elvi építkezést. Az architekturális fikciókhoz fordultak mindazok,akik az eddigiektől merőben eltérően álmodoztak az eljövendő világról. Bár a valósággal azonnal konfrontálódó tett lehetősége 1920-ra eltűnt,az emigrációs talajvesztés mégsem járt együtt a tenniakarás sorvadásával, legfeljebb az időben és térben közeliről a mind távolabbi szférákba került át. Társadalmi megrendelés hiányában a jövőépítés hitigazoló póttevékenység lett.Ilyen romantikus hevülettel tett egyenlőségjelet 1922-ben Kassák Lajos az elvi és a gyakorlati építés jelentősége,céljai között: ,,Az új,konstruktív architektúráért folyó harc két utat kínál: a térben és a síkban. Az első az építőművészet,a második a képarchitektúra."

3 A képarchitektúrát manifesztáló Kassák a közös történelmi múltból jól ismert,sőt a miénknél még kevesebb demokratikus tradícióval rendelkező osztrák világban,pusztába kiáltó, közép-európai magyar próféta maradt. Eredendő literátori tehetségével nem kapcsolódhatott német kultúrközegbe,jórészt mindvégig megőrzött magyar nyelviségével, így tevékenységének alapja a konstruktivista személyiségjegye szervezés,az egyre internacionálisabbá váló, nemzeti nyelvhez nem kötődő képzőművészeti organizáció lett. Hiszen képzettség és praxis hiányában sem festő,sem szobrász,sem építész nem lehetett. De mindezeket autodidakta,elementarista.entuziaszta módon művelő építő igen.Architektus, ahogy később találóan Major Máté nevezte. Kassák Lajos kiváló felismerő volt. A kor és önnön adottságai közepette a legjobb utat kiválasztó zseni.A szociáldemokratáktól irányított Bécs számára nem pártkapcsolódást, hanem a hazához legközelebb eső menhelyet jelentette, melynek közegébe ő sem politikailag, sem alkotó szellemileg nem integrálódott. Az Ausztriával szemben álló demokratikus magyar tradíción túl Kassákot szélesebb,egyetemesen tájékozódó,avantgardista szervező tevékenysége a kívülállás megőrzésére ösztönözte.Erre predesztinálta konok magyar karaktere és felismert européitude küldetése: a Kelet és Nyugat közötti szellemi híd építésének kísérlete. A valóban építész hivatású,hazájukat elhagyott magyarok nem Bécsbe,hanem Walter Gropius mellé Weimarba mentek dolgozni,tanulni.így Pécsről Forbát Alfréd, majd az ő 79